Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
letlen volt, zsörtölődő, ellentmondást nem tűrő, néha zsarnok, sőt igazságtalan is, a mint szeszélye hozta. De benne lakott az ő lelkének templomában a mindent ítélő igaz bíró s ez hamar észrevette, ha valamit ki kellett korrigálni. Egy-egy igazságtalan felfortyanása után csakhamar kibuggyant belőle a jóság, mint kemény szikla alól az üdítő, tiszta forrás ... Bár előhaladó korával egyre zsémbesebb, ingerlékenyebb lett, mégis le tudta magát a kellő pillanatban szerelni".214 Deák, ha valami felháborította, napokra bezárkózott, mint mondták párthívei, „duzzogott", regényeket olvasott és nem fogadott látogatókat.215 A parlamenti ciklus elején a Deák-párton belül még egyértelműen az övé volt a nem intézményesített, de mégis teljesen nyilvánvaló vezető szerep, ahogy Kecs- keméthy Aurél írja: a párt inkább Deákra hallgat, mint a minisztériumra. „A ministerium minden fontosabb cselekménynél arra van utalva, hogy Deákkal egyetértsen ... Ha ő egy »nem«-mel stoppot mond: - a haladás csónaka megáll; - habár a kormányrúd a minister kezében van....216 A dualizmus első hónapjaira tehát még igaz lehetett az a Mikszáth Kálmán által is festett kép, miszerint „...ha az öreg Deák ballábbal kelt fel s összevont szemöldökkel jelent meg esténként a klubban, a kormány megrendültnek érezte magát",217 ám ez a befolyás a kormány pozíciójának megerősödésével meggyengült, s az általunk tárgyalt parlamenti ciklus vége felé egyes kérdésekben Deákot leszavazza majd a parlamenti többség. A közvélemény persze még jóidéig úgy tudja, Deák 24 órán belül megbuktathatja a minisztériumot, ha akarja.218 * A kormány pozícióinak fokozatos megerősödése azonban Deák számára egyúttal szélesítette a „szabadság" körét, hiszen nem kellett azt éreznie, minden gesztusával köteles az új kormányzatot támogatni. így hát az általa fontosnak tartott részkérdésekben - mint láttuk - kész volt és lehetett önálló - esetenként az ellenzék valamely személyiségével együtt - határozati javaslatok beadására, avagy valamely kormányjavaslat - esetenként a vele való előzetes egyeztetés ellenére is - leszavazására, így Deák viszonya pártjához a ciklus végére mindkét fél akaratából érezhetően meglazult. Kis kérdésekben azonban vitathatatlanul mindvé214 Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim. 154-155. p. Némileg pontatlanul idézi: Id. Dr. Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelkialkata és befolyása politikai pályájára. S. a. r. Ifj. Horánszky Nándor. Bp., 2003. 117-118. p. 2,5 Ferenczi Zoltán III. 383. p. 216 Kákay Aranyos 206. p. 217 Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim 8. p. 2,81870. április 7-én például Deák nyilatkozatot jelentetett meg a Pesti Naplóban, miszerint Matkovich Gáspár nyílt levelének a sajtóban is megjelent azon állítása ellen tiltakozik, miszerint ő a kormány Fiúméval kapcsolatos politikájáról kijelentette, ha a kormány nem követi az általa ajánlott eljárást, 24 órán belül megbuktatja a minisztériumot.; „...azok, kik ismernek - írja Deák -, rólam ily fonákságot, ily elbizakodást soha el nem hisznek." Deák Ferenc nyilatkozata. Pesti Napló, 21. évf. 79. sz. 1870. ápr. 7. 310
