Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836
nek és szabályainak magyarországi meghonosításában, illetve meghatározásában és elfogadtatásában. Az alsótáblai követek már a diéta elején, Deák távollétében olyan változtatásokat fogadtak el, amelyek javították a döntéselőkészítés és -hozatal hatékonyságát, egyben növelték a vármegyei követek súlyát a törvényhozás többi tényezőjével szemben. Mint az országgyűlési titkosszolgálat vezetője a diétát követő áttekintésében írta, a kerületi üléseken, amelyekre a kormánynak korábban sem volt, úgymond, a legcsekélyebb befolyása, a vitáktól elválasztva bevezették az ott addig ismeretlen szavazást, így a korábban barátságos eszmecserék a hivatalos tanácskozások jellegét vették fel, amelyeken sem a káptalani, sem a városi követek nem vehettek immár aktívan részt. A rendek emellett kerületi jegyzőket is választottak, majd Pázmándy Dienes javaslata, hogy csavarják ki teljesen az ítélőmesterek kezéből is a tollat, erős támogatásra talált - írja Leopold Ferstl —, s ennek nyomán „az üzenet- és felirattervezetekben még a legjelentéktelenebb változtatásokat többé nem a referens ítélőmester az országos ülésben, hanem csak a kerületi jegyző hajthatta végre a kerületi ülésben".51 Ilyenformán a feliratok mellett a törvények őstervezetének megfogalmazása is a kerületi jegyzők feladata lett - az elsőként megválasztott négy jegyző között volt Kölcsey is, a diéta végére Palóczy László szerzett jegyzőként osztatlan tekintélyt -, s mivel a rendek az uralkodóhoz intézett felirataikhoz már a törvényjavaslatok szövegét is mellékelték, lényegesen átalakult a törvényalkotás mechanizmusa is.52 Deák - az országos üléseken - minden alkalmat megragadott, hogy jegyzőkönyvben, üzenetben vagy feliratban rögzíttesse, s így az alkotmányos élet elfogadott részévé tegye az általa fontosnak tartott alapelveket. Ezek szerint a végrehajtó hatalom alá van vetve az összes - az uralkodó és a rendek által alkotott - törvényhozó hatalomnak, így előbbi nem intheti meg a törvényhozást, illetve annak tagjait; a kormány helyeslése vagy rosszallása nem szolgálhat a megítélés zsinórmértékéül; az országgyűlés két táblája elnökeinek joga a gyűlések összehívását vagy össze nem hívását illetőleg nem korlátlan, hanem a törvénynek van alávetve; az elnöki kijelentés legitimációja nem a tisztségből, hanem abból fakad, hogy az a többség határozatán alapul, ezért az elnök csak a szavazatok összeszámlálása után mondhatja ki a végzést; csak az abszolút többséggel kimondott döntés legitim; a döntés után a szavazat visszavonásának (revocatio) helye nincs; az országos küldöttségek tagjait a rendek választják (elnök általi kinevezésnek csak egyetértésükkel van helye); az országos küldöttségeknek az alsótábla által választott tagjai kötele51 Kritische Darstellung des Ganges des ungarischen Reichstages der Jahre 1832/6. MOL. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Kabineti iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. I 58.11. téka. 306v, 307v. 52 Vö. KLÖM V. 686., 508. p., DFB I. 301-302. p. /DF:VPÍB 156-157. p. 30
