Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

szaélt parlamentáris jogaival, s megbénította a képviselőház működését.140 Ezért is lehetett számára különösen is fájdalmas és bosszantó a vég nélküli szónoklat- özönt hallgatni ezekben a hetekben - ha ugyan hallgatta. Az ellenzék által kiprovokált név szerinti szavazásokon mindenesetre egyetlenegy alkalommal sem vett részt.141 Sőt a törvényjavaslat egyetlen elfogadott részéről, az első fejezet bevezetéséről döntő név szerinti szavazás alkalmával is a távollevők között jegyezték fel nevét április 12-én.

Deák az országgyűlési ciklus folyamán összesen négy alkalommal tett egyedül, illetve másokkal együtt indítványt: Először 1870 januárjában az alsóbbrendű közhivatalnokok és szolgák fizetésének felemeléséről.142 Más alkalommal vegyes pártbeliekkel együtt (például Fáik Miksával, Csengery Antallal, Jókai Mórral, Csemátony Lajossal, Simonyi Ernővel együtt) indítványozta, hogy a közlekedési és a kereskedelmi miniszter dolgozzon ki egy új, módosított vasúti üzletrendet, s lépjenek fel a magántársaságoknál a forgalom méltányos igényeinek kielégítése érdekében.143 Harmadik indítványa ismét csak vegyes pártbeliekkel együtt született: a telepes községek rendezése körüli viták során javasolták, hogy a végleges intézkedésig ezen községek a jelenlegi helyzetüket megőrizzék.144 A sort a pesti képviselők, ismét csak pártkülönbség nélkül támogatott, együttes indítványa zárta a telekkönyvek ügyében.145

Ezentúlmenően együttműködött Deák Várady Gáborral 1870 decemberében, amikor Illésy Györgyné született Ember Lina (férje az ellenzéki A Hon című napilap segédszerkesztője volt) országgyűlési gyorsírónak jelentkezett, s kérvényét Várady Gábor a képviselőházban benyújtotta, s Illésyné kérte Deák támogatását. A kérvényi bizottság ki is mondta, hogy „a nőnemnek a gyorsirászatban, női hivatásának és társadalmi állásának is figyelembe vétele mellett, alkalmaztatását elvileg ellenzendőnek nem tartja", s a kérést a Ház elnökéhez továbbította. Somssich Pál házelnök erre 1871. január 19-én a képviselőház zárt ülésén további kifejtést kért, ez alkalommal Deák - jobbára ellenzéki politikusok társaságában, a kormánypártból a mellette szólók között csak Pulszky Ferenc lépett fel - maga is

140 Deák kijelentését lásd: Képviselőházi napló XVII. 26. p. 1871. jún. 8.

141 A képviselőházi napló azonban egy alkalommal, 1872. április 3-án délelőtt megörökítette jelenlétét az ülésteremben, mivel Lázár Ádám felszólalása közben ezt olvashatjuk zárójelben: „Deák Ferencz belép. Élénk éljenzés a jobb oldalon." Képviselőházi napló XXIV. 21. p. 1869. október végén még Deák a névszerinti szavazásról kijelentette: „Én nem tudok még esetet, hogy a többség a kisebbséget olyankor, midőn névszerinti szavazást kért, ettől elütötte volna. Hiszen a névszerinti szavazás mutatja meg, mi a valóságos többség." Képviselőházi napló III. 141. p. 1869. okt. 30.

142 Képviselőházi irományok III. 270. sz., 2%. sz.

143 Uo. VIII. 821. sz.

144 Uo. IX. 935. sz.

'«Uo.XIH. 1346. sz.

295