Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

jogegyenlőséget és az anyanyelvhasználati jogok érvényesülését biztosítani.132 1872 elején a költségvetési vita keretében éles vita bontakozott ki a képviselőházban az újvidéki szerb gimnáziumnak adandó államsegély ügyében. A ház ugyanis még 1871. március 10-án határozott arról, hogy az 1865-ben folyósított államsegélyt csak akkor ítélik meg, ha az állami hatóságok részt vehetnek a tantervek kialakításában, s az állami segély összegével arányos számú tanárt nevezhetnek ki. Az iskola vezetése viszont az intézmény magán jellegére és önkormányzati jogára hivatkozva ezt visszautasította. Decemberben Svetozar Miletic követelte a határozat hatályon kívül helyezését. Deák maga is helyeselte az államsegély megvonását, ugyanakkor beszédében állást foglalt a nem magyar nemzetiségek nyelvhasználati jogának biztosítása, s államköltségen egy új szerb gimnázium felállítása mellett.133 Később is tiltakozott a nem magyar nyelvek és kultúrák állami támogatásának korlátozása, illetve a magyar nyelv- és kultúra megkülönböztetett állami finanszírozása ellen. Felszólalt például a Népnevelők Lapja rutén nyelvű kiadásának szubvenciója érdekében 1873 nyarán, de eredménytelenül. A kiegyezés nyomán az államhatalmi vezető pozíciókba került magyar politikai elit egyre inkább hirdette és vallotta, hogy a nemzetiségi törvény „engedékenysége" hátráltatja az erős magyar nemzetállam kiépítését, s bár hatályon kívül helyezésére soha nem került sor, gyakorlati érvényesülése bizonyos vonatkozásokban igencsak hiányos Volt. Deák maga azonban mindvégig hű maradt a hirdetett eszményekhez, s nem fogadta el e területen sem a gyakorlati politika és a hirdetett értékek pragmatistának tekintett dualizmusát és szétválását.

Sikeres volt Deák és pesti képviselőtársainak fellépése 1872 elején annak érdekében, hogy az igazságügyi tárca az új telekkönyvek elkészítésekor Pestre vonatkozóan külön szabályozást dolgozzon ki. Álláspontjukat Bittó István is elfogadta és támogatta.134

Ezután került sor a választójogi törvényjavaslat vitájára. Andrássy közvetlenül a választások után, 1869. március 25-én kijelentette a minisztertanács ülésén, hogy célszerű lenne már az első ülésszakon javaslatot beterjeszteni erről, mivel ez a kérdés „bővebb megvitatást" igényel. Végül aztán - Lónyay szerint - „Deák közömbössége, Horváth Döme conferentialis felszólalása elég volt arra, hogy

132 Szabó János „vándor statisztikus"-nak írt levelében például kifejtette, a vegyes ajkú vidékeken a gazdasági tanácskozásokon is használható a magyaron kívül más nyelv is. Deák levele Szabó Jánoshoz, Pest, 1869. nov. 27. OSZK Kt, Levelestár. Nemzetiségi kérdésről alkotott véleményéről lásd újabban: Katus László: Deák Ferenc és a nemzetiségi kérdés. Kisebbségkutatás, 12. évf. (2003) 3. sz. 536- 546. p.

133 Képviselőházi napló XX. 388-389., 402., 403. p. 1872. jan. 23., Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek U. 598-600. p.

134 Képviselőházi napló XXI. 81-82., 202. p. 1872. febr. 15., febr. 21., Deák Ferencz beszédei VI. 341- 342. p.

293