Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867

hogy az általa kimunkált kiegyezési elképzeléshez képest tartalmában és feltétel- rendszerében is jelentősen módosult tervezetet támogatja-e vagy sem. Az elutasítás következménye a birodalom dualista átalakításának kisiklása lett volna. Deák - cselekvésének további irányát is kijelölő - igent mondott.

A jogfolytonosság elismerése és a felelős kormány kinevezése ügyében több mint egy esztendőn át tartó politikai kötélhúzást követően mégiscsak Ferenc József akarata érvényesült: ugyan nem az országgyűlés, de a kényelmes képviselő- házi többséggel rendelkező Deák-párt vezetői és főképpen a magyar politikai életben 1861 óta kivételes tekintéllyel bíró Deák Ferenc elkötelezte magát az uralkodói kívánságok teljesítésére még a felelős magyar kormány kinevezése előtt.82 Ferenc József csak ezt követően, 1867. február 17-én nevezte ki Magyarország miniszterelnökét, majd február 20-án a minisztérium tagjait.

A kormány tagjainak, a vezető Deák-párti politikusoknak és elsősorban Deáknak már csak az volt a feladata, hogy a 67-es bizottság közösügyi javaslatát és az 1848-as törvények módosítását a képviselőházban is keresztülvigye.

82 „Lassan-lassan fellebben a fátyol a béccseli alkudozások titkairól. Úgy látszik, mindez már kicsinált dolog, s az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt regisztrálja." Kossuth Lajos „Kasszandra levelét" újabban közli: Deák Ferenc. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Molnár András. Magyar Szabadelvűek. Új Mandátum Könyvkiadó. Bp., 1998. 237-244. p.

260