Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
mán a nyilvánosság állandó, a korábban képviselt álláspontot számon kérő felügyelete nélkül formálhassák, megváltoztassák. Deák elhúzódó tárgyalásokra számított, de a kétségtelenül előrelátó lépés megtételekor nem tudhatta, hogy több mint egy év telik el a 67-es bizottság megalakulásától a munkája bevégzéséig. Amiként arra sem gondolhatott, hogy az általa képviselt és az albizottság által elfogadott közösügyi javaslat lényeges pontjait éppen ő fogja újrafogalmazni 1867 kora tavaszán a körülmények nyomásának engedve. A közös ügyek iránti javaslat kidolgozására fölállított országgyűlési bizottság a második felirat elfogadása után, március 21-én ült össze először. A tanácskozási rend megállapítására, Deák javaslatára és részvételével, öttagú albizottságot választottak, amelynek előterjesztését április 5-én fogadták el. A bizottság 52 tagját még március 3-án, 15 további tagot pedig április 16-án, az erdélyi képviselők megérkezése után, választotta meg a képviselőház.63 Az így teljessé vált, ún. 67-es bizottság május 3-án tartotta meg első ülését, amikor is egy 15 tagú alválaszt- mányra ruházta a javaslat előkészítését. A 15-ös albizottság csak május 5-én kezdte meg tanácskozását részben az erdélyi tagok későbbi megválasztása, részben a Magyarország és Horvátország viszonyának („a kisebbik közös ügy") rendezésével foglalkozó, Deák személyét is érintő magyar és horvát bizottság elhúzódó munkálatai miatt.64 A konzervatív politikusok a közösügyi javaslatot kidolgozó bizottság munkájának megkezdése előtt ismét Deák Ferencnél tájékozódtak. Mailáth György kancellár ez alkalommal Angol Királynő szállóbeli lakásán látogatta meg Deákot március 28-án. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés másfél-két óráig tartott, amelyen Deák elmondása szerint a kancellár nem állt elő önálló elképzeléssel, hanem a bizottsági tárgyalás menetéről, az abba bekapcsolódó személyekről kérdezősködött. Április közepén a helytartótanács alelnöke, Bartal György bécsi tárgyalása után kereste föl Deákot. A bécsi és a magyar lapok tudni vélték, hogy felelős minisztérium felállításáról ugyan nincsen szó, de a közigazgatás szakfel63 A 252 szavazóból Deákra 244-en, Tiszára 239-en adták voksukat. A legkevesebb szavazattal a konzervatívokhoz sorolt Bartal György (164), Zsedényi Ede (160), Apponyi György gróf (156) került be a bizottságba. A 67-es bizottság névsorát és a leadott szavazatok számát közli: A magyar országgyűlés képviselőháza által a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottság tárgyalásai. Fenyvessy Adolf és Kónyi Manó közreműködésével szerkesztette: Greguss Ágost. Pest, 1867.1-2. p. (A továbbiakban: A hatvanhetes bizottság tárgyalásai) A 67-es bizottság 1866. március 25. és június 25. között lezajlott 1-V. ülésének hivatalos jegyzőkönyveit közli: Az 1865-dik évi deczember 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. Készült Emich Gusztáv nyomdájában. II. Pest, 1867.66-69. p. (A továbbiakban: Képviselőházi irományok) 64 A 15-ös albizottságnak Andrássy Gyula gróf, Apponyi György gróf, Csengery Antal, Deák Ferenc, Eötvös József báró, Fest Imre, Ghyczy Kálmán, Gorove István, Hollán Ernő, Ivánka Imre, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gróf, Nyáry Pál, Somssich Pál és Tisza Kálmán volt a tagja. 249
