Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
teremtett zavarok a nagyhatalmi állás érdekében történtek? — tette föl a szónoki kérdést Deák. A fölizzó vitában Deák határozottan és esetenként élesen fogalmazott: „Az itt a kérdés: kell-e jogfolytonosság, amely nélkül nincs törvény, nincs alkotmány. Törvénnyé semmi sem lehet a fejedelem hozzájárulása nélkül; de azt, ami egyszer megvan, felfüggeszteni nem lehet. (...) Ily módon legjobb lesz azt tenni a koronázási diplomába, hogy a felség a törvényt csak addig köteles megtartani, ameddig jónak látja. (...) Mi nem recriminálunk, de az circulus vitiosus azt mondani: nem állítja vissza a törvényt, míg nem revidiáltunk. Hiszen még nincs koronázva, nem sactionálhat semmit, a törvényes eskü nélkül pedig koronázni nem lehet. De vajon jogfolytonosság-e azt mondani: nem teljesítem a törvényt, míg újat nem csináltok? Hiszen ha ez megtartatnék is, már ezen új és nem a régi fogna megtartatni. Polgári kötelességünk őrködni az alkotmány fölött és még csak hallgatással sem helyettesíthetjük annak felfüggesztését".29 Jogi képtelenséget hordoz tehát az Apponyi által képviselt uralkodói akarat, és valóságos ördögi kört teremt: egyfelől az 1848. évi törvények revideálásuk előtt nem léphetnek életbe, másfelől koronázatlan király nem szentesíthet törvényt. Deák II. Lipót példájával bizonyította, hogy az alkotmány előzetes (koronázást megelőző, feltételeket nem szabó) visszaállítása nem precedens nélküli.30 Visszautasította az Apponyi által ajánlott opportúnus magatartást. Elutasította annak gondolatát, hogy a célszerűség érdekében bárminemű engedményt tegyenek a fölirati javaslat alkotmányosság helyreállítására vonatkozó részein. „Nekünk arra kell nézni, mi törvényszerű, s nem csak arra, mi vezet célhoz".31 Kijelentette, hogy abban az esetben is kitart elvi álláspontja mellett, ha a nemzet, az ország(gyűlés) másként nyilatkozna. Deák bizottsági beszédének még egy lényeges eleme volt: nem az a fontos, hogy mi által érhető el leghamarabb a kívánt cél, hanem az, hogy mi módon lehet a célt veszteség nélkül elérni. Apponyi György módosító javaslatát a bizottság elvetette. Háttértárgyalások A felirati javaslat február 8-i beterjesztése és annak február 15-én kezdődő képviselőházi vitája között izgatott tanácskozások folytak. Deák a konzervatív politikusok kérésére (és a konzervatívokra tekintettel nem az Angol Királyné 29 Deák Ferenc 1866. február 5-i bizottsági beszédét Tisza Kálmán jegyzetei alapján közli: Kónyi, 1903. 3. 536. p. 30 A Deák Ferenc által emlegetett circilus vitiosusról: Csengery, 1928.43. p., Lónyay Menyhért jegyzetei alapján: Kónyi, 1903. 3. 517. p., Tisza Kálmán jegyzetei alapján: Kónyi, 1903. 3. 536-537. p. 31A 30-as bizottság tárgyalásairól Lónyay Menyhért jegyzeteit közli: Kónyi, 1903. 3. 517. p. 234
