Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben

lőinek részvételével lesznek tárgyalandók és elintézendők" - azaz a birodalmi parlamentben való részvételt, az önállóságról való lemondást!50

Az uralkodó merevsége miatt egy mérsékelt politikának csekélyebb támogatottsága lehetett, mint a radikális ellenkezésnek, s az országgyűlés pártviszonyai eleve a Deákétól eltérő magatartásnak ígértek többséget. S valóban, az 1848 visz- szakövetelésének közös álláspontja mögött meghúzódó törekvések közül Deáké kisebbségi álláspont, ami a felirat-határozat vitájában mutatkozott meg. Deák követői a hatalommal való párbeszéd, a jogokhoz ragaszkodás kinyilvánításának lehetőségét fenntartó szokásos válaszfeliratot javasoltak a trónbeszédre. A többségben lévő közjogi radikálisok viszont - hivatkozva arra, hogy törvényes uralkodó híján nincs kivel felvenni az érintkezést, deklaráció vagy határozat formájában akarták az alkotmány visszakövetelését kinyilvánítani.

Az április 6-i ideiglenes alakulás után megkezdődött a képviselők igazolásának és osztályba sorolásának hosszadalmas eljárása, s közben elindult a vita a helyszín kérdéséről, s a trónváltozás törvénytelenségéről. Az elnökök megválasztása április 17-én történt, jegyzőké 18-án, miután Ghyczy Kálmán átvette az elnöklést. A tisztviselők megválasztása jelezte, milyen erőviszonyokat is várt Deák csoportja: a körébe tartozók ugyanis - Lónyay szerint - kitértek a megválasztatás elől. Indoklásuk szerint a többség, úgy tűnik forradalmat vár, az ilyen értelmű nyilatkozatokat majd vállalják olyanok, akik azzal egyet is értenek.51 A ház alakulása rendkívül soká tartott. Az elhúzódó igazolás közben a háttérben folyt a konferenciázás a felirat vagy határozat ügyében. Érdemi tanácskozások május elejétől ígérkeztek. A munka küszöbén Teleki öngyilkossága miatt újabb hetes szünet következett. Deák felirati javaslatát nyilvánosan május 13-án ismertette, s Tisza határozati javaslatának megtétele után aznap, 16-án kezdődött a tanácskozás. A nehézkes kezdet egyik oka éppen az erőviszonyokból és a politikai helyzetből következett. A pártkeretek valójában képlékenyek voltak, s valamelyest módosultak is. Míg a feliratiak inkább az országgyűlést megelőzően voltak szervezettebbek, a határozatiak a képviselők között végeztek erőteljes agitációt, s április 23. körül nyilvánvalóvá vált többségük. A feliratiak szervezkedése valamivel később indult, mert Deákék a szervezett frakciók hiánya esetén a képviselők meggyőzésének szélesebb lehetőségét látták. A feliratiak első „pártszínezetű" összejöveteleiket 22-24-én tartották; ők különösebb agitáció nélkül 135 képviselővel számoltak (a másik oldal 159-cel). Igaz, a Reichsrat megnyitásakor elmondott trónbeszéd hatására egyesek viszont a határozatiakhoz mentek át.52 Mindkét fél érdekelt volt a tárgyalás elnyújtásában: ha Teleki nem is, de Tisza csoportja a ked50 Osterlamm 1.14-18. p.

51 Lónyay Menyhért naplója. 205. p. (1861. ápr. 18.)

52 Lónyay Menyhért naplója. 208-209. és 212. p. (1861. ápr. 23-24-i és máj. 4-i bejegyzés.) Szabad: I. m., 1967.446. p.

207