Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

amihez ő nem ért. Ha törvényjavaslatot akarnak vele készíttetni, azt meg fogja tenni, „de proklamációk írásába sem most, sem máskor nem fogok bocsátkozni".195

Deák hosszú ideig utolsó felszólalására október 28-án került sor. A képviselőház még október 10-én elhatározta, hogy a külföldön tartózkodó magyar honosok 15, illetve 30 napon belül térjenek haza. A bécsi cs. kir. kamara magyar-erdélyi osztályában szolgált, majd onnan a német birodalmi kamarához áttett hivatalnokai aláíratlan kérvényben kérték, hogy hivataluknál fogva Bécsben maradhassanak. Madarász László javasolta a kérvény elvetését, mivel az nincs aláírva. Öccse, Madarász József szerint a kérvényt akkor is el kellene vetni, ha alá lenne írva. Deák maga is úgy vélte, hogy egyelőre nem kellene foglalkozni a kérvénnyel, viszont fel kellene szólítani az illetőket, hogy név szerint folyamodjanak, mert csak ebben az esetben lehet megítélni, alapos-e a folyamodás. Ugyanakkor igyekezett általánosabb tanulságokat levonni az ügyből, s megkérdőjelezte a kérvényt kiváltó képviselőházi határozat értelmét: „Ilyen tekinteteket figyelembe kell venni, mert ha ellenséges állam szolgálatában lennének, s az ország irányában ellenség gyanánt állanának: akkor az okoskodás állana: de azt hiszem, hogy a politikának egyik főbb feladata, a szomszéd nemzetekkel barátságos viszonyban lenni, s a létező barátságos viszonyt fenntartani; az ily lépések pedig az ügynek is több kért tesznek, mint amennyi hasznot hajtanak". A képviselőház végül úgy határozott, hogy a folyamodványt, mint aláíratlan beadványt, nem tárgyalja.196

Deák szeptember-októberi felszólalásai lényegében két elv köré csoportosulnak. Egyrészt Deák igyekezett elhatárolni a képviselőház és az OHB, a törvény- hozás és a végrehajtó hatalom illetékességét. Értelmezése szerint az OHB-nak nemcsak joga, de kötelessége is volt kormányként viselkednie, s ezért is igyekezett visszatartani a képviselőházat attól, hogy a végrehajtó hatalom ügyeibe avatkozzék. Hasonlóképpen azt is el akarta kerülni, hogy az OHB minden kényes ügyben az országgyűlés döntését kérje, hiszen ezáltal azok a képviselők is osztoztak volna a döntések felelősségében, akik esetleg nem értettek volna azokkal egyet. Minden ügyben pedig nem lehetett név szerinti szavazást kérni, hiszen ez megbéníthatta a parlament munkáját. Deák következetes állásfoglalása egyszerre szolgálta a képviselőház tagjainak és az önvédelmi harcnak az érdekeit. Hiszen ha egy olyan alapos jogi képzettséggel rendelkező személyiség, mint Deák, az OHB-t törvényes végrehajtó hatalomnak látja, akkor az OHB legitimitásával kap195 Kónyi Manó II. 349-350. p.; Beér - Csizmadia 289-290. p.; Csengery: Deák 82-83. p.

196 Kónyi Manó II. 350-351. p.; Beér - Csizmadia 291. p. - Érdekes, hogy Wesselényi éppen ezen a napon írt Freywaldauból levelet Deáknak, amelyben tudatta, hogy 17-én az ott lévő magyarok kérték távollétük engedélyeztetését, de eddig nem kaptak rá választ. Közli Ferenczi Zoltán, 1904. 62-63. p.

171