Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
denkor és mindenben szorosan ragaszkodik, értelmében leendő szigorú megóvását és fönntartását elmulaszthatatlanul szeme előtt tartandó, attól egy hajszálnyit se távozzék el." Ezután Kazinczy Gábor azt indítványozta, hogy a Ház magára az államiratra is feleljen, s a válasz elkészítésével Deákot bízzák meg. Deák azonban ragaszkodott ahhoz, hogy miután az államiratot egyenesen a minisztériumhoz küldték, annak is kell rá felelnie, annál is inkább, mert az államiratban foglaltak egy részét csak a minisztérium birtokában lévő iratok alapján lehet megcáfolni. Ha a kormány megalakul, „bizonyára fogja tudni kötelességét, s fog felelni, s feleletét a Háznak is elő fogja terjeszteni; ha akkor a minisztérium valamelyikünkkel parancsolni fog, bizonyára mindenikünk, s én is e részben szívesen, fogom közremun- kálásomat felajánlani"; de akár a minisztérium tudta nélkül, akár mellőzésével már csak a minisztérium birtokában lévő adatok szükségessége miatt sem lehet cáfolatot írni.186 A képviselőház még szeptember 4-én elhatározta egy öttagú bizottmány megválasztását egy, Magyarország helyzetéről tájékoztató, Európa nemzeteihez intézendő kiáltvány és a magyar nemzethez intézendő szózat elkészítésére. A választásra szeptember 5-én került sor. Miután a képviselőház a 11-én a reggel tartott zárt ülésben megismerkedett az uralkodó által az államirathoz mellékelt levélnek, illetve magának az államiratnak a szövegével, a Ház az erre az említett ma- nifesztum és szózat keretében adandó nyilvános válasz elkészítésével szintén az említett bizottmányt bízta meg. 14-én a Ház sürgette az említett okmányok mielőbbi elkészítését. A szeptember 24-én délután 4 órakor tartott ülésben többen is javasolták az, az ország állapotáról, az áprilisi törvényekről s az április óta történtekről tájékoztató, Európához intézendő kiáltvány elkészítését. Pázmándy erre megjegyezte, hogy a Ház erre már kiküldött egy öttagú bizottmányt, de az - főleg az ő akadályoztatása miatt - nem tudta elvégezni a munkát. Ezért javasolta, hogy az említett manifesztumot Deák készítse el. Deák visszautasította a felkérést, mire Pázmándy felszólította, hogy miután Kossuth, aki a bizottmány tagja, nincs jelen, lépjen be a bizottmányba s vállalja el annak elnökségét. Deák érezhető rosszkedvvel utasította vissza a felkérést, s úgy vélte, Pázmándyt fel lehetne menteni a képviselő- házi elnökösködéstől, miután „már úgy sem lesznek érdekes tanácskozások, és a tanácskozást vezesse az alelnök." A képviselőház ennek ellenére úgy döntött, hogy Kossuth és Pázmándy akadályoztatása miatt kibővíti a bizottmányt s tagjává választotta Deákot, Szemerét és Palóczy Lászlót. Nem tudjuk, hogy a bizottmány végzett-e érdemi munkát; valószínűleg nem, mert amikor Gorove István ,86Kónyi Manó II. 335-340. p.; Beér - Csizmadia 250. p.; Madarász József 160-161. p.; Varga János, 1998. 175-176. p. 166
