Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

A magyar küldöttség visszautasítása óriási felháborodást keltett, különösen a bécsi liberális és demokratikus körökben. A Demokrata Klub szervezésében szeptember 19-én este állítólag 30.000 ember tüntetett fáklyás zenével a magyarok mellett, s szónokaik szidták a dinasztiát, a kamarillát, a kormányt. Deák - Wodianer Móric bankár későbbi vallomása szerint - igen elítélően nyilatkozott a fáklyás felvonulásról, s a Kari Tausenau által ekkor tartott beszédről, s csodálkozott, „hogyan mehetnek ilyen messzire az emberek, hiszen nagyon is nyilvánvaló, hogy ez csakis káros következményekkel járhat." Deákot felkereste egy magyar ezred küldöttsége is, s szónoka, egy tizedes kijelentette, hogy a haza megsegítésére Magyarországra akarnak menni. Erre Deák - Récsey Ádám későbbi vallomása szerint - „komolyan és méltósággal az uralkodó iránti hűségesküjére figyelmeztette, és meghagyta, hogy mindenféle önhatalmú lépést mellőzve, kötelesség- tudó módon kizárólag elöljáróik parancsai szerint cselekedjenek."* 175

Az osztrák Reichstag magyarellenes képviselőit nyilván presztízsszempontok is vezették, a fő indok azonban alighanem az volt, hogy mind ők, mind az osztrák kormány tagjai attól tartottak: ha a magyar küldöttség a plénum előtt ismerteti a horvát-magyar megbékéléssel kapcsolatos terveit és lépéseit, illetve a magyarrója a magyar küldöttséget, hogy míg az osztrák birodalmi gyűlést Reichsversammlungnak címezte, addig magát a magyar Nationalversammlung, nem pedig Reichsversammlung küldöttségének nevezte, s nem reflektált arra sem, hogy az osztrák fél a magyarische, nem pedig az ungarische jelzőt használta vele kapcsolatban.

175 Az okmányokat közli Kónyi Manó II. 317-318. p. Strobach és Deák beszélgetésére ld. Közlöny, 1848. szept. 21. No. 104. 525. p. (Bécs, 1848. szept. 18.), német fordításban közli Janotyckh von Adler- stein II. 348-349. p.; Kossuth Hírlapja, 1848. szept. 20. No. 70. (a lap szerint „a küldöttség némely tagjai már megint diplomatizálnak. Nem ér az egy hajítófát: most energia kell."); szept. 22. No. 72. (Külföld. Ausztria. Bécs, sept. 19-kén. Osztrák országgyűlés.); szept. 23. No. 73.333. p. (Külföld. Ausztria. Bécs.); szept. 26. (Külföld. Ausztria. Bécs, szept. 21.); szept. 27. No. 76.347-348. p. „Bécsi levelek XV." Ez utóbbi valószínűleg Fjrankenburg Adolf] írása. - Ld. még Urbán Aladár, 1991.165-166., 169., 185. p. (Récsey Ádám, Bernhard Stipperger, Wodianer Móric vallomása); Irányi Dániel - Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. Fordította Szoboszlai Margit. S. a. r. Spira György. Bp., 1989. II. k. 20-21. p.; Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Fordította Kosáry Domokos. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Márkus László. Bp., 1977.195-196. p.; Pulszky Ferenc I. 412-413. p.; Frankenburg Adolf: Bécsi élményeim. 2. kiadás. Sopron, 1883.1. köt. 118-122. p.; Josef Alexander Helfert: Aufzeichnungen und Erinnerungen aus jungen Jahren. Im Wiener konstitui- renden Reichstag Juli bis Oktober 1848. Wien, 1904. 221-229. p.; Alexander Graf Hübner: Ein Jahr meines Lebens 1848-1849. Leipzig, 1891. 207. p.; F. A. Nordstein: Geschichte der Wiener Revolution. Historische Hausbibliothek. Fünfzehnte Band. Leipzig, 1850.249-252. p.; Anton Springer: Geschichte Oesterreichs seit dem Wiener Frieden 1809. Zweiter Theil. Die österreichische Revolution. Leipzig, 1865. 521-526. p.; Alfred Ritter von Ameth: Johann Freiherr von Wessenberg. Ein österreichischer Staatsmann des neunzehnten Jahrhunderts. Zweiter Band. 1816-1858. Wien und Leipzig, 1898. 263- 265. p.; Heinrich Friedjung: Österreich von 1848 bis 1860. Erster Band. Die Jahre der Revolution und der Reform 1848 bis 1851. Stuttgart und Berlin, 1908. 73-75. p.; Ferenczi Zoltán II. 187-190. p.; Károlyi Árpád I. 77-81. p.; R. John Rath: The Viennese Revolution of 1848. New York, 1969.318-319. p. (tévesen úgy véli, hogy a magyar parlament ennek következtében adta át a végrehajtó hatalmat szeptember 21-én az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.)

160