Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

királyi biztos és a vezénylő tábornok fegyverszünetet. Ez már lejárt, s a kormánynak nincs tudomása újabb fegyverszünetről, s „eszében sincs fegyvernyugvást kötni, vagy abba beleegyezni." A Ház ezek után úgy döntött, hogy másnap zárt ülésen hallgatja meg Mészáros hadügyminisztert.136

A képviselőház 1848. július 15-dikén tartott ülésében, melynek napi rendjén a házszabályok megvitatása volt, Táncsics Mihály elmondta, hogy a pesti forradalmi csarnokban (a Pilvaxban) katonaújoncok arról értesítették az ifjúságot, hogy július 26-dikán Itáliába fogják őket küldeni. Ezután Patay József kijelentette, nemcsak azt nem akarja, hogy Olaszországba katonákat küldjenek, hanem az ott levőket is vissza akarja hívatni. Ezért indítványozta, hogy a hadügyminiszter adjon felvilágosítást az ügyről. Mészáros Lázár elmondta, hogy különböző elmaradozott katonákat a saját ezredük után küldött, s a szlavónai 53. gyalogezred harminc szökött katonája közül a magyarokat magyar ezredekbe sorozta, a többieket alakulatuk után küldte; egyébiránt annak idején, mihelyt az adatokat megszerzi, bővebb fölvilágosítást ad, de mivel sürgős dolga van, elhagyja az ülést. Teleki László gróf és Patay József úgy vélték, a hadügyminiszter nem adott tényleges választ a távollétében hozzá intézett kérdésre, márpedig az ügyben rögtön kell intézkedni, mert - Patay szerint - elképzelhető, hogy emiatt másnap a városban zavar lesz. Erre nagy zaj és zúgás támadt a teremben. Mészárost visszahívták, aki kijelentette, hogy „annyit mondhatok, hogy semmiféle ember Olaszországba nem megy, aki oda nem tartozik."

Ezután emelkedett szólásra Deák. Ismét jónak látta az alkalmat arra, hogy a Házat kioktassa az interpellációs szokások mibenlétéről, „...midőn a minisztériumnak akármelyik tagja interpelláltatik, ha az adott felvilágosítást a ház valamelyik tagja nem tartja elegendőnek, új kérdést intézhet, s a minisztertől függ a kérdésre, ha a körülmények engedik, rögtön felelni, ha nem engedik, megmondani, hogy erre még nem felelhet, vagy világos tudomása nem lévén a dologról, a Háznak benne előterjesztést nem tehet" - mondta. A felhozott esetről a hadügyminiszter adhat tájékoztatást, de csak arról, amiről tud. Egyébként ha majd a válaszfeliratot tárgyalják, interpellálják a kormányt, s az majd előadja a birodalom itáliai tartományaival kapcsolatban követett és követendő politikáját, s azt a Ház helyeselheti vagy kárhoztathatja.

Ezután Bónis Samu felszólította Patayt, hogy ha tud valamit a készülő zavargásról, terjessze azt a Ház elé. Patay elmondta, hogy az ifjúság által terjesztett hír megzavarta város népét, s ezért hozták elő az ügyet; egyébként Mészáros nyilatkozata arról, hogy Itáliába nem küldenek többé katonát, megnyugtatja őt. (Mint láttuk, Mészáros nem ezt mondta.) Erre hosszan tartó zaj támadt és ilyen fölkiál136 Közlöny, 1848. júl. 14. No. 35.145-146. p.; Kónyi Manó II. 260-262. p. (Deák első felszólalását csak egy mondatban összefoglalja, de nem közli); Madarász József 137. p.; Beér - Csizmadia 154. p. - A házszabályokat több napi tanácskozás után július 17-én fogadta el a Ház.

131