Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
személyem ellen; mi itt annyi gúnynak, rágalomnak, sértéseknek vagyunk kitéve, hogy már elfásultunk a bizalomnak, vagy bizalmatlanságnak nyilatkozatai iránt."108 A levél már nem befolyásolta a zalai választásokat, hiszen éppen keltének napján lett Deák a szentgróti kerület képviselője. Deákot az első népképviseleti országgyűlésre azonban nemcsak Szentgróton, hanem Debrecenben is képviselővé választották. A Debrecen városi harmadik, a Hatvan és a Piac utcából álló választókerületben június 14-én reggel 8 órakor tartották meg az országgyűlési választást. Az elnök, Toót Sámuel felszólította a választókat, „hogy törvényadta jogaikkal élvén, az országgyűlési követségre meggyőződésük szerint alkalmas egyént vagy egyéneket ajánljanak." Erre a választók tömege, „anélkül, hogy más egyén csak ajánltatott és így a törvényszabta szavazás szüksége beállott volna, közfelkiáltással igazságügy-miniszter Deák Ferenc urat, mint különben is e város díszpolgárát, kiáltá ki országgyűlési követül." Az erről szóló jegyzőkönyvet megküldték Deáknak, aki levélben válaszolt. Ebben leírta, hogy bár „élénk örömet" gerjesztett benne az a tény, hogy „a magyar alföld ős, tősgyökeres fővárosának, a romlatlan magyar nemzetiség tűzhelyének, Debrecennek" egyik választókerülete őt tisztelte meg bizalmával, fájlalja ugyan, de nem fogadhatja el a megbízatást. „Kedves szülőföldem Zala, melyet már más alkalommal is képviselni szerencsém volt - folytatta -, azon vidék, melyben életem legnagyobb részét töltöttem, mely látta bölcsőmnek ringását, melyhez a legszorosabb, legszentebb láncok kapcsolnak, parancsolt újra velem s követévé választott." A város tehát ennek tulajdonítsa, hogy nem fogadja el debreceni képviselővé választását. Ugyanakkor ígéri, „hogy legyek bár Zala, vagy Debrecen követe; mindenesetre szeretett hazánk követe leszek, s ennek javára köröm s tehetségemhez képest munkálni, míg élek és mozgok, soha meg nem szűnöm. A mit a közös haza érdekében jót és üdvöst szóval és tettel eszközölnöm sikerül, az egyformán szolgál a Duna és Tisza, a Mura és Hortobágy vidékének hasznára, mert egy hazában csak egy közérdek, egy végcél lehet."109 Deák helyébe végül június 25-én 108 Közli Kónyi Manó II. 238. p.; Váczy János 200-201. p. V. ö. Ferenczi Zoltán II. 122-123. p.; Urbán Aladár, 1986. 500-501. p. - Ferenczi egyébként félreértelmezi Deák levelét, mert úgy véli, hogy a minisztertanácsban Deákot a képviselőség és miniszterség összeférhetetlenségének kérdésében leszavazták; illetve úgy véli, hogy Deákot „nem minden ellenszenv nélkül'' választották meg; holott Osz- terhueber még a választás előtt írta a levelét. 109 A jegyzőkönyvet és Deák válaszát közli Kónyi Manó II. 241-242. p. Deák levelét 1848. június 14-30. közé datálva közli Váczy János 204-205. p. 1848. január [június] 22-i dátummal közli Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására. (In:) Emlékek és források... Debrecen 1848/49. Szerk. Korompai Balázs, Korompainé Szalacsi Rácz Mária, Radics Kálmán, Szabadi István, Gáborjára Szabó Botond. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 26. Debrecen, 2001. 74-75. p. A válaszlevelet július 2-án az Alföldi Hírlap is közölte, ennek alapján újraközli Gazdag István: A sajtó fegyver. Válogatott debreceni sajtószemelvények. Uo. 90. p. A debreceni választásra ld. még Balogh István: A forradalom sodrában. (In:) Rácz István szerk.: Debrecen története 2.1693-1849. Debrecen, 1981.481. p. A kettős választásra ld. még Pesti Hírlap, 1848. jún. 20. No. 86. 566. p. Ebben már kész tényként 120
