Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen
ra veszi-e a felelősséget a törvény jelenlegi szövege mellett annak végrehajtásáért vagy sem? Ha nem, akkor rá kell bízni annak eldöntését, hogy új törvény alkotását tartja-e szükségesnek, vagy csak a jelenlegi artikulus kibővítését, vagy pedig csupán olyan határozatot kíván az országgyűléstől, amely az egyes esetek elbírálásánál zsinórmértékül szolgálhat. Az alsótábla elfogadta Deák értelmezését és halasztó javaslatát.93 A visszatérő Batthyány nem tartotta szükségesnek új törvény hozatalát, viszont kívánatosnak tartotta, hogy az országgyűlés hozzon olyan határozatot, amely definiálja az úrbériség fogalmát és megvonja az úrbéri szolgáltatások eltörléséről szóló törvény hatályossági körét. Erre április 8-án került sor.94 Az április 6-i kerületi ülésben a megyei tisztújításokról szóló törvényjavaslat kapcsán felvetődött a kérdés, hogy ha valamelyik megyei tisztviselő visszalép, ki helyettesítse, a megyei választmány vagy a kormány; s ha esetleg az egész tisztikar lemond, mi lenne a teendő? Deák úgy vélte, aligha várható, hogy a következő országgyűlésig „normális állapot fog lenni", s azon kell igyekezni, „hogy a reformok keresztülvitele sehol fönn ne akadjon, és azt se egyes egyén, se hatóság meg ne gátolja." Deák szerint bármelyik eset következik be, egyetlen közeli, „bár nem a legcélszerűbb eszköz" van, a helyettesítés. Ő maga úgy véli, hogy a tapasztalat szerint „a megyékben akkor volt legnormálisabb állapot, ha dolgukba nem avatkoztak." Ezért azt kellene kimondani, „hogy a megyékben a jövő országgyűlésig tisztújítás tartatni nem fog s a bizottság viszi a közgyűlés teendőit, s ha valamely hivatal ürességbe jönne, a bizottság és a főispán együtt fogja azt helyettesítés útján betölteni."95 Ugyanezen az ülésen nyújtotta be Deák - Kossuth távolléte miatt - a Kossuth által a Partium visszacsatolásáról szóló 1836:21. törvénycikk végrehajtásáról szóló törvényt, amelyet másnap mindkét tábla elfogadott.96 Deáknak komoly szerep jutott a Széchenyi által benyújtott közlekedési törvényjavaslat április 6-án megkezdődő vitájában is. A javaslat felhatalmazta volna a kormányt, hogy 10.000.000 forint összegig egy alapot hozzon létre, amelyet az 93 Varga János 324-330. p.; Urban Aladár, 1986. 213-214. p.; Fónagy Zoltán, 1998.25. p.; Urbán: Bat- thyány-iratok I. 248-249. p.; Pesti Hirlap, 1848. ápr. 13. No. 28.325. p.; Budapesti Híradó, 1848. ápr. 8. No. 807. 337. p. Kónyi Manó II. 224. p. (tévesen ápr. 4-5-re datálja a tanácskozásokat.) Deák felszólalását nem Kónyinak a Pesti Hirlap pontatlan szövegén alapuló közlése, hanem Varga János szövege alapján ismertetem. - Deák felszólalása alapján szórakoztató, de megalapozatlan anekdotának tarthatjuk Jókai későbbi feljegyzését, amely szerint Deák nem tudott eligazodni a jobbágyfelszabadító törvényeken, mert nem tudta, beléjük vannak-e értve a majorsági földek és a királyi haszonvételek. Jókai Mór: Emléksorok. (In:) Elbeszélések (1850). Sajtó alá rendezte. Győrffy Miklós. 2/B. k. Bp., 1989. 200-201. p. 94 Varga János 332-334. p. 95 Kónyi Manó II. 225. p.; Budapesti Híradó, 1848. ápr. 8. No. 807.338. p.; Nemzeti Újság, 1848. ápr. 11. No. 676.1210-1211. p.; Jelenkor, 1848. ápr. 20. No. 48.196. p. 96 KLÓM XI. 730. p. 115