Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Bevezetés

Az országgyűlést 1836 májusában berekesztették. Ekkor a megyei közéletben másként is szerepet vállalt, ha nem is rendszeresen, de néhány nagyobb perben bíróként szerepelt.

Köztudott, hogy a következő, 1839-1840-es pozsonyi országgyűlés vezéralakja Deák Ferenc volt. Tevékenységével nagyrészben hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi kormány időlegesen felhagyott a nyílt erőszakkal.

Molnár András írja róla, hogy e pozsonyi diétán teljesítménye és rokonszenves egyénisége előtt még politikai ellenfelei is tisztelettel hajoltak meg.

Az országgyűlés egy Deák elnöksége alatt működő bizottságra (Klauzál, Be- zerédj, Eötvös) bízta a büntetőtörvénykönyv tervezetének előkészítését, amelyet a következő országgyűlésnek kellett volna jóváhagynia. A bizottság 1841-42-ben készítette el a kor színvonalán álló javaslatait: mellőzte a testi és halálbüntetést, tervezte az úriszék eltörlését, valamint az esküdtszék a és szakbíróságok bevezetését. A tervezet azonban a következő országgyűlés főrendi táblájának ellenzésén elbukott.

1843-ban véres összetűzések kísérték Deák követté választását, a megyei nemesek ugyanis politikai állásfoglalása miatt ellene fordultak. Ekkor írta Zala megye első alispánjának szóló levelében a következőket: „A közügyeknek egyes személy miatt szenvedni nem szabad, s aki bár akaratján kívül e jónak útjában áll vagy annak biztosítását állása által nehezíti, az lépjen vissza, mert ez polgári kötelessége."

A zalai rendek csak az 1848 márciusi eseményeket követően hívták vissza egyik korábbi követüket és küldték helyébe Deákot. Március 20-tól részt vehetett a nagy fontosságú törvényjavaslatok kidolgozásában. Az első felelős minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel.

Igazságügy-miniszterként legjelentősebb ténykedése a márciusi törvények által még érintetlenül hagyott hűbéri maradványok felszámolását célzó törvény- javaslatok kidolgozása volt, amelyek szeptemberben kerültek az országgyűlés elé. A javaslatok közül szeptember 15-én határozattá emelték a szőlődézsma eltörlését, törvénnyé azonban már sem ez, sem pedig más, ez irányú kezdeményezései nem válhattak.

1848-49 fordulóján Batthyány Lajossal együtt tagja lett a Windisch-Grätzhez indított küldöttségnek. Az eredménytelen tárgyalások után meg sem kísérelte, hogy eljusson a forradalmi országgyűlés új színhelyére, Debrecenbe, hanem visz- szavonult kehidai birtokára. Reménytelennek látta a forradalmi kormány és a honvédség erőfeszítését. Kehidán töltötte az abszolutizmus első éveit.

1850 tavaszán Schmerling osztrák igazságügy-miniszter meghívta egy magánjogi kérdésekkel foglalkozó értekezletre. Deák a részvétel elől udvariasan, de

10