Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

Milyen szerepet játszott Deák maguknak a törvényeknek a meghozatalában? Sógorához, Oszterhueber Józsefhez írott levele e tekintetben meglehetősen egyér­telműén eligazít: „...én az ország gyűlésére csak akkor érkeztem, midőn a fő dol­gok már el valának döntve; tudod, hogy némelyeket én sem helyeslek, de hiszem azt, hogy korábban érkezve sem lettem volna képes az események rohamát föl­tartóztatni."36 A kortársi visszaemlékezések és az iratok alapján a törvények meg­alkotásában és formulázásában Kossuth, Ghyczy Kálmán, ifj. Pázmándy Dénes, Szemere Bertalan, Szentkirályi Móric, Bónis Samu és Batthyány vettek részt.37 Deáknak inkább a törvények finomításában, illetve bizonyos esetekben a bécsi reagálások miatt szükséges változtatások kimunkálásában jutott szerep.38 A követségtől a miniszterségig - Deák az utolsó rendi országgyűlésen39 Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy Deák szerepet kap az újonnan alaku­ló független felelős minisztériumban.40 Már a pesti forradalom előtt, március 9. körül olyan listák keringtek Pesten, amelyek a felelős kormányba szánt miniszte­rek névsorát tartalmazták, s általában Deákot jelölték meg miniszterelnökként.41 A március 16-án Pesten az Ellenzéki Körben elhangzott javaslatok alapján meg­fogalmazott, állítólag több ezer példányban terjesztett miniszteri kombinációban 36 Kónyi Manó II. 232. p.; Váczy János 196. p. 37 Ld. erre Nagy Miklós: Ghyczy Kálmán, mint nádori ítélőmester. (Adatok az 1848. évi törvényeink történetéhez.) Budapesti Szemle, 1930. 219. k.; Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bp., 1936. (továbbiakban Károlyi Árpád, 1936.) 56-57 p.; KLÓM XI. 78-80. p.; Varga János passim; Ghyczy Kálmán visszaemlékezését, közli Kónyi Manó II. 235-236. p.; Madarász László 1867. okt. 29-i levelét, közli Madarász László emlékiratai és önéletrajzi levelei. (In:) Szószék és csata­tér. Politikusi visszaemlékezések és naplók 1848-49-ből. S. a. r. Hermann Róbert. Bp., 2000. (további­akban Hermann Róbert, 2000.) 189. p. 38 Ennyiben nem pontos Király Béla 115. p. megfogalmazása, hogy az áprilisi törvények „Deák tevé­keny közreműködésével" születtek. 39 Az utolsó rendi országgyűlés eseménytörténetére és a kormány megalakulására ld. Vukovics Sebő 62-117. p.; részben ennek nyomán Horváth Mihály, 1868. III. k. 367-508. p. (Horváth kéziratban hasz­nálta Szögyén-Marich László alább idézendő emlékiratait is); Károlyi Árpád passim; KLÖM XI. 67-82. p. (Barta István bevezetője); Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp., 1964.71-130. p. (továbbiakban Spira György, 1964.; újabb, rövidített, némileg átdolgozott kiadását ld. Spira György: Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban. Korunk Tudománya. Bp., 1979., a vonatkozó rész 13-98. p.); Varga János 221-336. p.; Edsel Walter Stroup: Hungary in Early 1848: the Constitutional Struggle Against Absolutism in Contemporary Eyes. Foreword by Steven Béla Várdy. Buffalo, New York - Atlanta, Georgia, 1977. 136-187. p.; Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp., 1986. (to­vábbiakban Urbán Aladár, 1986.) 118-233. p.; Gergely András: Áruló vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye. Bp., 1989. 51-66. p. (továbbiakban Gergely András, 1989.) Deák ténykedésére ld. Ferenczi Zoltán II. 71-98. p.; Király Béla 114-116. p.; Körmöczi Katalin 65-68. p. 40 Miniszterségére ld. Urbán Aladár, 1986. 85-86. p. 41 Varga János 81. p. 7. jz.; Urbán Aladár, 1986. 65. p. 102

Next

/
Thumbnails
Contents