Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
Németh László - Paksy Zoltán Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 A második világháború előtt létszámát tekintve Magyarországon élt Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége. Hazánkban minden huszadik lakos zsidó származású volt. Mindez annak eredményeként alakult így, hogy a XIX. században a Monarchia Magyarországa befogadó attitűddel viszonyult a zsidókhoz. Az uralkodó elit a kapitalizálódási folyamat során modernizációs szövetségesként kezelte a zsidóságot, s cserébe asszimilációjukat várta el. Ez a felek számára komoly gazdasági és politikai előnyökkel járó helyzet az első világháború végén alapvetően megváltozott. Összeomlott az ország társadalmi rendje, gazdasági élete. A Monarchia megszűnt, a történelmi Magyarország területének kétharmadát elveszítette. A nyersanyagforrások túlnyomórészt az utódállamok területére kerültek, ellátási nehézségek léptek fel, nem működött az ipar, a kereskedelem, a közlekedés. Az uralkodó köröknek a háború utáni békés átmenetre vonatkozó illúzióit szertefoszlatta a katonai vereség nyomába lépő bomlás, zűrzavar. 1918. október 31-én a vértelen forradalom hatalomra juttatta Károlyi Mihályt, de a történelmi események felgyorsulása keresztülhúzta és jórészt semmissé tette az új politikai elképzeléseket. Az ezt követő proletárdiktatúra rövid, de kíméletlen korszaka keserű emlékeket hagyott a magyarországi zsidóságban is. Túlnyomó többségük ugyan ellenezte az új rezsimet, a közvélemény mégis hajlott arra, hogy a zsidók egészére hárítsa a felelősséget a kommunizmusért. A zsidóság nagy része ugyanis a kereskedelmi és szabadfoglalkozású középosztályhoz tartozott, így e réteg nem zsidó tagjaihoz hasonlóan a kapitalizmushoz kötődött, s inkább volt áldozata, mintsem haszonélvezője a kollektivizálás rendszerének.1 A gazdasági káosz és a kommunista uralom miatt a nagytőke és a zsidó középosztály anyagilag is megrendült. Ezért feltétlenül érdekeltek voltak a konszolidációban, s készek voltak támogatni bármilyen megoldást, amely nyugalmat és biztonságot hoz. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a Horthy-féle nemzeti hadsereg javára rendezett gyűjtésben - miközben annak egyes alakulatai gyilkosságok sorozatát követték el - a zalai zsidóság is kivette a részét. (9. sz. dók.)2 Több jeles képviselőjük ré1 Fejtő Ferenc: Zsidóság, magyarság. Budapest, 2000.190. p. 2 Kérdés persze, hogy mennyire voltak értesülve az ország más részem zajló eseményekről. 7
