Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
149. Perlak, 1944. május 15. A perlaki járási főszolgabíró jelentése a főispánnak a zsidó, illetve angolbarát érzelmű tisztviselőkről A perlaki járás főszolgabírájától. 65/eln. 1944. szám. Tárgy: Zsidó - illetve angolbarát érzelmű tisztviselőkről jelentés. Főispán Úrnak, Zalaegerszeg F. hó 10-i tiszti értekezleten adott szóbeli rendelkezésre hivatkozással jelentem, hogy a perlaki járásban olyan állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselő, aki kifejezetten és megállapíthatóan zsidó vagy angolbarát érzelmű volna, nincsen. Mint ilyen szempontból esetleg aggályosnak tekinthető személyt bejelentem azonban Zalán Alice alsódomborúi véglegesen kinevezett községi írnokot, (ad 14600-74. ni. 1943. alispáni szám alatt), aki bár nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény származású már, de atyai dédszülői mind a négyen zsidófajúak voltak. Zalán Alice ugyanis annak a Zalán Gyulának a lánya, aki, mivel mind a négy nagyszülője zsidó, zsidónak tekintendő és aki eddig ideiglenesen Alsódomború községhez segédjegyzőként volt kinevezve, (17209. ni. 1942. alispáni szám), és aki lemondott ápr. 1-én állásáról. Bár sem Zalán Gyulára - akinek kétségtelenül érdemei vannak a megszállás alatt és előtt tanúsított magatartása révén143 - sem Zalán Alicera semmi olyant, ami zsidóbarát vagy angolbarát érzelmeit bizonyítaná - a származás tényén kívül - felhozni nem lehet, mégis a való helyzet feltárása kapcsán kötelességemnek tartom ezt jelenteni. Hozzáfűzöm még, hogy áthelyezését nem fogadná el, mivel szüleivel él együtt Alsódomború községben, ezenkívül el kell ismerni, hogy munkakörét mintaszerű pontossággal, rendesen látja el és nehezen volna pótolható. Az értekezleten elhangzottakra hivatkozással jelentem még, hogy járásomban Zimmermann Ferenc damásai körjegyző a kisebbséghez tartozó lakossággal 143 Dr. Zalán Gyula egyike volt azoknak a magyaroknak, akik a Muraköz Jugoszláviához való csatolása után is ébren tartották a nemzeti érzést a határon túli magyarok között. Ezért 1941. december 5-én, a Zala vármegyei törvényhatósági közgyűlés díszülésén, amikor először jelentek meg a visszatért területek képviselői, a főispán név szerint kiemelve, néhány másik személlyel együtt példának állította a többiek elé: „mint, akik élő bizonyságai az ezeréves hazához való hűségnek, az önzetlen hazafias áldozatkészségnek." Közgyűlési jegyzőkönyv, 1941. december 5. Teleki Béla ünnepi beszéde. 416
