Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Németh László - Paksy Zoltán: Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945
dorbotot a kezébe."26 Az első világháború után azonban ez a szükséghelyzet gyakran előállt, hiszen a trianoni Magyarország gazdasági nehézségei „a szabad szellemi és gazdasági pályán működő egyéneket sújtja a legerősebben". Márpedig a zsidóság nagy része ez utóbbi területen helyezkedett el. Kiemelte továbbá, hogy az elvándorlási folyamathoz a „numerus clausus szelleme és intézménye is" nagyban hozzájárult. Végezetül a zsidóság számának csökkenését a vegyes házasságokban látta, mivel a zsidó fél hiába őrizte meg vallását, ez esetben is a házaspár gyermekei - jellemző módon - a keresztény házastárs vallását követték. Ezeket a tendenciákat Winkler Ernő, mint országos folyamatokat mutatta be, de természetesen érvényesnek foghatjuk fel Zala megyére is. Meglátásunk szerint a fentieket még egy tényezővel kiegészíthetjük. A mobilitás, vagyis az országon belül, a nagyvárosokba - főként a Budapestre - való költözés szintén apasztotta a vidéki zsidóság számarányát. A megyén belül Nagykanizsán figyelhető meg különösen magas arányban a kitérések és a vegyes házasságok száma. Karády Viktor kimutatása szerint 1941-ben a városban a keresztény vallású „zsidók" száma jóval meghaladta az országos arányszámot.27 A zsidó-keresztény együttélés egyik legfontosabb mutatója a házasság. Az elfogadottságot vagy elutasítást mi sem mutatja jobban, mint a két társadalmi csoport között létrejött házasságok nagy, vagy éppen túl alacsony száma. A kérdés megválaszolására megvizsgáltuk Nagykanizsán az 1920 és 1924 között kötött házasságokat. Ebben az öt évben, a városban 1369 házasságkötést regisztráltak, ebből 166 eset volt olyan, amikor a felek egyike vagy mindkettő a zsidó felekezetihez tartozott. Ezek közül 34 azon esetek száma, amikor az egyik fél izraelita, a másik pedig római katolikus vallású, 1 esetben pedig református, összesen tehát 35 vegyes házasságot láthatunk. A vallási hovatartozás a férjek és feleségek megoszlásában a következőképpen festett: Református férj - izraelita feleség: 1 Izraelita férj - katolikus feleség: 17 Katolikus férj - izraelita feleség: 17 Mindkét fél izraelita: 131 Mindkét fél keresztény: 1203 Ezek a számok azt mutatják, hogy a zsidók között a homogám házasságok aránya 79 %, a keresztényekkel kötött házasságok aránya pedig 21 % volt. Megállapítható tehát, hogy nagyjából minden ötödik izraelita vallású személy válasz26 Uo. 166. p. E szavai bizonyára saját gondolatvilágából is fakadtak, hiszen a Winkler házaspár zsidó-magyarságtudata és hazaszeretete írásaikból kiviláglik. 27 Nagykanizsán 10 %, szemben az országos 7,3 %-al. Karády id. mű (Mikrohistória és társadalom- történet) 109-110. p. 14
