’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)

Zalaegerszegi járás

Szép János Sorkikápolna 1923. január 21. Anyja neve Horváth Mária. A zalaegerszegi Ruhagyárban dolgozott. Tagja volt a gyár munkástanácsának és a városi nemzetőrségnek.

Szerencsés Rudolf Tarnaőrs 1927. március 7. Anyja neve Bogár Aranka. Érettségi után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait történelem-földrajz szakos hallgatóként. Egyetemi éveit befejezve 1953 júliusában került Zalaegerszegre az Állami Teleki Blanka Tanító-és Tanítónőképző intézetbe. A Zalaegerszegen 1956. október 29-én hat taggal megalakult Pedagógus Forradalmi Tanács városi bizottsági tagjává választották. A Városi Forradalmi Tanács küldötteként október 30-án részt vett Győrben a Dunántúl Nemzeti Tanács alakuló ülésén. Tagja lett a december 4-én megalakult a Megyei Munkástanácsnak. A testületben titkárhelyettesi funkciót kapott. November 2-án az újjáalakult Városi Forradalmi Tanács elnökévé választották. A forradalom leverése után a Zala Megyei Bíróság 2 év börtönre egyes jogainak 5 évi eltiltására és 800 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyott.203 Börtönbüntetését a Zalaegerszegi Megyei Börtönben és a Márianoszt- rai Országos Börtönben töltötte. Büntetéséből 1959. február 13-án szabadult. Újra csak 1963-tól taníthatott.

Szigethy Árpád Nagybuny 1902. november 27. Anyja neve Forthuber Karolin. Zalaegerszegen Briglevics Károly ügyvédi irodájában végzett joggyakorlatot, majd a Zalaegerszegi Ipartestület jegyzőjének választották. 1948-ban mint „reakcióst” elbocsátották. 1951-ben a Zala megyei Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalatnál kapott munkát,204 adminisztratív csoportvezető lett és a vállalat jogügyeit is intézte. 1956 októberében beválasztották a munkahelyi munkástanácsba, majd a város forradalmi tanácsába. Innen delegálták a győri Dunántúli Nemzeti Tanács alakuló ülésére, ahonnan november 3-án tért haza. A forradalomban vállalt szerepe miatt november 4-e után munkahelyéről elbocsátották. Még ebben a hónapban Tibor nevű öccséhez ment a Fejér megyei Igar községbe, nála húzódott meg egészen 1958. szeptemberéig. 1958. szeptemberében munkát vállalat a Pécsi Bőrgyárban, ahol raktárosként dolgozott. Itt tartóztatták le 1958 novemberében. 1959 januárjában a zalaegerszegi Mártírok útjai rendőrségről életveszélyes állapotban engedték el, súlyos tüdővérzést kapott. Gyógykezelésre a Szombathelyi Tüdőkórházba került, ahol több mint egy évig ápolták. A kórházból törtét elbocsátása után leromlott egészégi állapota miatt már nem tudott munkát vállalni. Néhány év múlva a megyei művelődési házban, mint elismert amatőr fényképész fotószakkör-vezetői megbízást kapott, csekély dszteletdíjjal. 1969. október 28-án halt meg Zalaegerszegen a tüdőkórházban.205

203 ZML XXV. 19. ZMB B 799/1957. Pék József és társai pere.

204 Itt dolgozott Rákosy Gergely is és itteni élményeit felhasználva írta meg az Oriástök című regényét.

205 ZML Dr. Szigethy István által összeállított életrajz.

95