’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)

Zalaszentgróti járás

kommunista vezetőket. Röplapokat szerkesztett és sokszorosítatott. Tagja, illetve titkára volt a Járási Összevont Munkástanácsnak, a zalaszentgróti Ruházati Szolgáltató KTSZ munkástanácsának és a Zalaszentgróti Járási Nemzetőrségnek. A forradalom leverése után 1957. január 24-én este letartóztatták és a zalaegerszegi AVH épületbe szállították. Egy hét múlva először a budapesti Kisfogházba, majd a Kistarcsai Inter- nálótáborba vitték. 1957 áprilisában Tökölre került, majd május 15-én a Legfelsőbb Ügyészség szabadon engedte. Hazautazott, de másnap a rendőrségi jelentkezésekor ismét letartóztatták, és újból a zalaegerszegi AVH-ra, majd a börtönbe szállították. Az ellene és társai ellen lefolytatott per tárgyalását a Megyei Bíróság Zalaszentgrótra helyezte ki. A Zalaegerszegi Megyei Bíróság 7 év börtönbüntetésre, egyes jogainak gyakorlásától 10 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után 1957. október 4-én a márianosztrai fegyintézetbe szállították. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a mellékbüntetések érinteúenül hagyása mellett a börtönbüntetést 8 évre felemelte.92 Az ítélet kihirdetése után a Váci Fegyházba vitték, ahol mint mosodás részt vett az 1960-as éhségsztrájkban. Vácról a budapesti Kozma utcai Országos Börtönbe került, ahol a Fordító Irodán mint angol fordító dolgozott. 1962. július 2-án — 5 és fél év raboskodás után — szabadult. Ezt követően 3 évig, 1965. január 24-ig rendőrhatósági felügyelet alatt állt. Az állambiztonsági szervek egészen a rendszerváltásig, 1989-ig megfigyelés alatt tartották. Szabadulása után a jogi egyetemet nem folytathatta. Soha többé főkönyvelő nem lehetett, segédmunkásként dolgozott a zalaszentgróti Építőipari Szövetkezetnél, majd raktárkönyvelő a szentgróti MÉK-nél. Később műszaki ügyintéző a Vegyesipari, majd Építőipari Szövetkezetnél. 1980-tól 1989-ig, nyugdíjazásáig a zalaegerszegi UNIVERZAL Ipari Szövetkezeméi belső ellenőrként dolgozott. 1991-ben 1956-os Emlékérmet kapott, 1994-ben Hazáért Érdemkeresztet, valamint a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. A Zalaegerszegért Díj birtokosa. Ma nyugdíjasként Zalaegerszegen él.93

Somogyi Miklós Zalaszentgrót 1933. július 26. Anyja neve Seller Erzsébet. Foglalkozása gépkocsivezető. Tagja volt a nemzetőrségnek.

Szalay Ede Zalaszentgrót 1921. november 30. Anyja neve Frankovics Janka. Foglalkozása asztalos. A zalaszentgróti Faipari KTSZ elnöke volt. Édesapjának asztalos üzemében kezdett dolgozni, amit 1951-ben „felajánlott” az államnak. Tagja volt a Járási Forradalmi Bizottságnak. A bizottságon belül a fegyveres testületek, a nemzetőrség feletti felügyelet ellátásával bízták meg. Kapcsolatban volt a rendőrséggel és a kiegészítő parancsnoksággal. A zalaszentgróti Mezőgazdasági Vegyesipari KTSZ munkástanácsa elnökévé választották meg. December 7-én részt vett a Járási Munkás- tanács alakuló ülésén. A forradalom leverése után eljárás indult ellene. A Zalaegerszegi Megyei Bíróság a vád alól felmentette.94 Később köztörvényes koncepciós per92 ZML XXV. 19. ZMB B 410/1957. Fülöp Kálmán és társai pere.

93 ZML IV. 433. 5935. Rosta Sándor visszaemlékezése.

94 ZML XXV. 19. ZMB B 410/1957. Fülöp Kálmán és társai pere.

234