’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára II. - Zalai gyűjtemény 57/2 (Zalaegerszeg, 2004)

Zalaegerszegi járás

mindig nem érezték biztonságban magukat, újabb erősítést kértek. A 33. lövész ezred parancsnoka ekkor utasította az AVH épületének védelmére kiküldött Tompa hadnagyot, hogy a parancsnoksága alatt lévő szakasszal induljanak a pártház védelmére. Tompáék elindultak, akikhez csatlakozott egy 15 fős AVH-s tisztekből és nyomozókból álló csoport is. A szakasz ködgyertyával volt felszerelve. A pártbizottsághoz érve, kb. 20 méterre a tömegtől Tompa megállította csoportját, és a békés tüntetőket távozásra szólította fel. A tömeg nem mozdult. A katonák eldobták a ködgránátokat, és megrohamozták a tömeget. A pártház emeletéről tüzet nyitottak. A lövöldözésben Telenkó János honvéd, és Németh Imre a Tejipari Vállalat sofőrje a helyszínen életét vesztette.36 Csatár Jenő zalaegerszegi, Németh Erzsébet andráshidai lakosok, valamint Halmos Zoltán, Kelemen László, Lelkes Ferenc és Vass Károly munkások súlyosan megsebesültek.37

A pártház előtti lövöldözés után a pánikba esett pártvezetők - Dénes István, Szigeti István, Pálinkás Ferenc — és az AVH-sok, tartva attól, hogy a tömeg ellenük fordítja a hadsereget, a Körmenden állomásozó szovjet alakulathoz fordultak segítségért. Az oroszoktól azt a választ kapták, hogy „megfelelő erejű szovjet segítséget nem tudunk adni, kevés meg nem ér semmit.”38 Az első titkár ezután Borka Zoltánhoz, a helyőrség parancsnokához fordult segítségért, aki azt tanácsolta, hogy ebben a bizonytalan helyzetben legbiztosabb, ha a pártbizottság munkatársai az AVH épületébe menekülnek. Dénes „K” vonalon Kádárral próbálta felvenni a kapcsolatot. Vele nem sikerült beszélnie, viszont Apró Antallal beszélt, aki azt válaszolta, „intézkedjenek

36 A kórház dolgozói másnap Sopronban több palack friss vért vettek át a megyei kórház számára, amit a burgelandi véradók ajánlottak fel a szabadságukért küzdő zalaiaknak. A 150 éves Zala Megyei Kórház jubileumi évkönyve, 1998. 150. p. 1958-ban a Minisztertanács Titkársága tájékoztatást kért a megyétől azokról, akik az „ellenforradalomban” mártírhalált haltak. Nagy György a vb elnöke válaszában Telenkó János és Németh Imre adatait közölte. Az irattárban maradt példányra a személyzeti csoport vezetője ceruzával a következőket írta: „Nem a Népidemokrácia védelméért haltak meg.” ZML XXIII. 1. Zala Megyei Tanács Személyzeti Osztály iratai 15/1958.

37 A kórház hivatalos jelentése szerint 1956. október 26-december 29. között a kórházba került lövési sérültek száma 29 fő, közülük 18 civil, 8 magyar katona, 2 rendőr és 1 szovjet katona. A fegyveres testületek tagjainak sérülése „a fegyverhasználat szabályainak megszegése” miatt történt. Nem szerepel 8-10 nem lövéstől származó sérülés a jelentésben, ezeket a forradalom napjaiban, illetve az orosz megszállás alatti tüntetésekben résztvevők szerezték, és kérték, nevük ne szerepeljen az orvosi naplóban, féltek a megtorlástól. Nem lövéstől származó, nyilvántartásban szereplő sérült 23 fő, 15 civil, 6 katona és 2 rendőr. A 150 éves Zala Megyei Kórház jubileumi évkönyve, 1998. 89. p.

38 HL Pálinkás Ferenc visszaemlékezése 1956-os gyűjtemény 7. ő. e. 913-920 fólió.

14