’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára I. - Zalai gyűjtemény 57/1 (Zalaegerszeg, 2004)
Nagykanizsai járás
Horváth Jánosné [?] Zenta 1917. március 12. Anyja neve Kecskeméti Erzsébet. Foglalkozása üzletvezető helyettes. Tagja volt a Nagykanizsai Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat munkástanácsának. Horváth Jenő Nagykanizsa 1923. március 22. Anyja neve Verbancsics Angéla. Foglalkozása felszolgáló. Tagja volt a Nagykanizsai Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat munkástanácsának. Horváth József Nagykanizsa 1929. július 27. Anyja neve Bárdos Ilona. Foglalkozása hentes. A forradalom előtt a vállalat párttitkára volt. A forradalom napjaiban a nagy- kanizsai Húsipari Vállalat munkástanácsa elnökének választották meg. Horváth József Nagykanizsa 1929. november 17. Anyja neve Csalló Anna. Foglalkozása villanyszerelő. Részt vett a tüntetése. A szovjet emlékmű ledöntésekor beszédet mondott. A forradalom leverése után 1957. március 13-án közbiztonsági őrizetbe helyezték. Horváth László Szombathely 1905. április 30. Anyja neve Gombóc Mária. Foglalkozása zenész. Tagja volt a Nagykanizsai Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat munkástanácsának. Horváth Lászlóné (sz. Simon Lenke) Pat 1927. október 8. Anyja neve Neusinger Etelka. Foglalkozása elszámoltató. Tagja volt a Nagykanizsai Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat munkástanácsának. Horváth Marcell Pókaszepetk 1933. P] Anyja neve Fodor Gizella. Foglalkozása tisztviselő. A Dunántúli Kőolaipari Gépgyárban alakult nemzetőrség tagja volt. Horváth Pál Sásfa 1920. január 12. Anyja neve Fi Mária. Foglalkozása anyagkiadó. Tagja volt a városi nemzed bizottságnak és az Anyagbázis munkástanácsának. Horváth Péter dr. Hidegség 1925. november 1. Anyja neve Bális Ilona. Foglalkozása orvos. Tagja volt a nagykanizsai kórház munkástanácsának. Horváth Zsigmond Pacsa 1914. P] Anyja neve Váraljai Julianna. Foglalkozása sütőmunkás. Tagja volt a Nagykanizsai Sütőipari Vállalat munkástanácsának. Hulesch Béla Zalabér 1926. november 29. Anyja neve Kovács Olga. A gimnáziumot 1945-ben Zalaegerszegen végezte el. Érettségi után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre iratkozott be. Időközben érdeklődése a humán tudományok felé fordult, otthagyta az orvosi kart és Budapestre ment, ahol az egyetem bölcsész karán tanári oklevelet szerzett. 1953-ban Nagykanizsára került, a gimnáziumban tanított 1957 júniusáig. A gimnázium diákjaival részt vett a tüntetésen. Tagja volt a Nemzeti Bizottságnak, ahova a Nagykanizsai írószövetség delegálta. A Diákszövetség tanácsadó tanára volt. A forradalom leverése után a Zalaegerszegi Megyei Bíróság 1 év börtön- büntetésre ítélte. Az 1959. évi 12. tvr. 1. és 9. §-ai alapján a börtönbüntetés alól mentesült.107 107 Magyar Közlöny 35. sz. 1959. április 3. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 12. számú törvényerejű rendelete a részleges közkegyelem gyakorlásáról. ZML XXV. 19. ZMB B 435/ 1959. Hulesch Béla és társai pere. 194
