„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848 - Zalai gyűjtemény 56. (Zalaegerszeg, 2003)

Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848

nak eddig való ingadozását megszüntetni, s ennek kellő becsét megszerezni minden módon szükségesnek látnánk, az okbul követ urakat ezennel odautasítjuk, hogy a Hármaskönyv első részének 58. és 59. cikkelyeit, s mindazokat, melyek ezekkel szoros öszvefüggésben vágynak, törvény által úgy igyekezzenek módosítani, hogy azon új alkotandó törvény által a nemesi birtoknak mostani habozó ingadozása megszűnvén, a tulajdonnak jövendőre biztos állandóság szereztessen, oly világos kijelentéssel, hogy ezen törvénynek visszaható ereje az olyatén keresetekre, melyek már valósággal perrel követelve vágynak, ne légyen, hogy ezen törvény a majorátusokra,201 seniora- tusokra202 is minden megszorításnál kiterjesztessen, értetődvén magátul, hogy ezen kérdés a most érintett majorátusoknak és senioratusoknak és fidei commissumok- nak2111 2112 2113 eltöröltetésével szoros öszvekapcsolásba lévén, ezen tárgyak együtt az úrbéri munka első cikkelye 6. paragrafusa, mely a jobbágyi telek haszonvételének szabad eladásárul szól, Ofölsége által leendő helybenhagyás után tüstént s egyszerre ország- gyűlési tanácskozás alá vetessen.

Sajnosán értettük követ urak tudósításábul azt, hogy a nemzeti létbül kivetkőzött lengyel nemzet sorsa eránt teendő fölírás azon üdőre halasztatott légyen, amidőn azon kiküldöttségnek munkája, mely a sérelmeknek öszveszedésével foglalatoskodott, és amely ezen lengyel nemzetnek ügyét is felvette, vizsgálat alá vétetik.

Minthogy a segedelemnyújtás kettős érdemmel tetéztetik, ha azt a szükségben lévő gyorsan nyerheti, de ezen szerencsétlen lengyel nemzet sorsának mentül hamarább jobbra leendő fordulhatását minden érző szívnek óhajtani kellene. Követ urakat odautasítjuk, hogy ezen lengyel nemzet ügyének az országgyűlésén hová hamarább leendő elölvételét hathatósan eszközölni igyekezzenek.

Követ urak tudósításának folytában nem kevés megilletődéssel kénteleníttettük érteni azt is, hogy az országgyűlésén öszvegyűlt karok és rendek az előleges sérelmek érdemében királyi válasz eránt Ofölségét újabban megkérni rendelvén, s ez érdemben a fölírás elkészíttetvén, minekutána az a méltóságos főrendekkel közöltetett volna, azok ezen felírásnak felküldetését ugyan nem neheztelvén, azonban azon szín alatt, mintha a fölírásnak némely, de általok ki nem jelentett kifejezései élesek volnának, ennek fölküldését többszöri viszonizenetek után is gátolván, ilyképpen ezen az egész országot érdeklő tárgyban nyerendő királyi válasznak önkényesen gátot vetnek. A méltóságos főrendeknek ezen határtalan, s e jelenvaló esetben semmi alapon nem épült, s már másodízben ismételt ellenkezése oly figyelmet gerjeszt előttünk, hogy ezt további hallgatással elmellőzni károsnak, sőt talán az ország alkotmányára nézve veszedelmesnek is látnánk, mert azon szempontbul, hogy a karok és rendek táblája minden vármegyének, és így öszvevéve az egész országnak első képviselője lévén, a

2111 [ litbizomány típusa, melynél az örökhagyó legközelebbi férfi vérrokona az örökös.

21121 litbizomány típusa, melynél a legidősebb férfi családtag az örökös.

2113 Hitbizományok.

63