„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848 - Zalai gyűjtemény 56. (Zalaegerszeg, 2003)

Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848

liquidatíók után a nemes vármegyén is követellett némely fizetésbéli megtérítések tisztába jöjjenek, követ urak újra ismét ezen kívánságát a megyének Őfelsége elejbe terjesztetni szorgolják, annyival is inkább, mivel az adózó nép az adónak fizetésére kényszeríttetvén, sőt evégett bírói dúlásokat is szenvedvén, hátra lévő adójának egy részét ezáltal kipótolni tudhatja.

3- or. Az adónak időközben teendő arányosabb felosztása tekintetéből a legközelebb múlt 1830-i országgyűlése alatt Ö császári királyi főhercegsége által ideiglen a porták ugyan megigazíttattak, mivel azonban valóságos tökéletes kiigazítások azoknak egyedül csak a már teljesített országos portalis öszveírásból eszközöltethetik, ez pedig még eddig az országgyűlése elejbe nem adattatott, azért ha az az országosan öszvegyűlt rendeknek tanácskozása alá jutand, követ urak igyekezzenek eszközlésbe venni azt, hogy habár ezen új portális öszveírás által a portáknak tárgyai (objectumai) szaporodnának is, az adófizetésnek kulcsa, úgymint a porták száma mostani mennyiségeken felül ne emeltessék. Továbbá ugyanezen portális öszveírásnak tanácskozásba vétele alkalmával a nemes személyek által bírt jobbágyülésekre nézve követ urak az adót, mely az ilyes ülésektől utóbb fizettetni elfogadtatott, egyedül csak azon jobbágyülésekre eszközöljék alkalmaztatni, melyeket a jobbágynemesek az ő földesura- iktul egyedül földesúri kegyességbül ingyen bírnak, és így a jobbágy házüléshez tartozó szántóföldeken és réteken, úgy belső házhelyeken kívül sem személye, sem háza, marhája, szőlleje, avagy más akármi földesúri törvényhatóság alatt lévő, de maga tulajdonához tartozó javaik a nemeseknek adó alá ne vétessenek, sem a contractualis helyeken lakozó nemesek által bírt, s szabadulásaik által tulajdonokká vált birtokjai- kat is adó alá tartozandóknak lenni meg ne ismérjék, minthogy az ilyes birtokoktul, mint a nemes személyeknek valóságos tulajdonoktul, adót fizetni [a] Hármaskönyv első részének 9., [az] 1723:6., és 1741:8. törvényágozatok tilalmazzák; úgy szinte eszközölni iparkodjanak azt is, hogy a valóságos jobbágyüléseket bíró nemesek, kik az ilyes jobbágyi birtoktul utóbb adót fizetni köteleztetni fognak, amíg élnek, vagy amennyire lehet, több esztendőkig az adófizetésre nézve időhaladást (moratóriumot) nyerjenek, hogy azon esetre, ha jobbágyhelyeikbül elmenni szándékoznának, arra elegendő idejek legyen, s más, adó alatt nem lévő tartózkodási helyet magoknak szerezni tudhassanak.

4- er. A Magyarországhoz tartozó, s még eddig vissza nem kapcsolt tartományoknak ahhoz leendő visszakapcsoltatása érdemében múlt 1830. esztendei országgyűlés alatt hozott 5. törvényágozatnak129 hogyan lett teljesedése felöl követ urak az ország rendjeinek közegyetértésével Őfelségéiül tudósítást kérni, s ennek következésében, mind a még külön lévő Horvátországhoz és Dalmáciához tartozó részeket, mind

129 Az 1830:5. törvénycikk a Részek visszacsatolása ügyében kinevezett bizottságról rendelkezett.

35