Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)

Jegyzetek

tükrében. Agrártörténeti Szemle, 1966. 1—2. sz. 46—72. p.; OROSZ ISTVÁN: Egy borsodi falu birtokviszonyai a jobbágyfelszabadítás után. In VARGA ZOLTÁN (szerk.): A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének Évkönyve. 1. köt. 1962. Budapest, 1962. 109—128. p.; UŐ: Mándok birtokviszonyainak változásai 1870—1909. In VARGA ZOLTÁN (szerk.): Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series Historica. 2. köt. 1963. Budapest, 1963. 157—171. p.; SÁNDOR PÁL már idézett művein kívül: UŐ: Rezi község földbirtok statisztikája a kataszteri felvételek tükrében. In Történeti Statisztikai Évkönyv. 1960. Budapest, 1960. 59—85. p.; UŐ:A jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálatához 1786—1853. Budapest, 1961.; UŐ: Újabb adatok a paraszti földbirtoklás kérdéséhez a XIX. század első felében. Történelmi Szemle, 1961. 2. sz. 180—198. p.; UŐ: Az agrárkérdés földbirtok statisztikai vizsgálatához Magyarországon. Statisztikai Szgmle, 1964. 1. sz. 35-48. p.; UŐ: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei. Agrártörténeti Sgemle, 1964. 1—2. sz. 36—83. p.; UŐ: A parasztbirtok Borosjenőn különös tekintettel a szőlőbirtoklásra. Agrártörténeti Szemle, 1966. 4. sz. 547—552. p.; SZABAD GYÖRGY: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről. Agrártörténeti Szemle, 1966. 1—2. sz. 13—17. p.; TÓTH TIBOR: Adács község birtokviszonyai 1850—1877. Agrártörténeti Szemle, 1966. 3. sz. 363—377. p. A reprezentatív vizsgálat részletesen a táblázatokkal: SIMON FFY EMIL: Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. (Kilenc falu történeti statisztikai vizsgálata). Agrártörténeti Szemle, 1968. 1—2. sz. 131—179. p.; UŐ: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata 12 nyugat-somogyi faluban. In KANYAR JÓZSIT (szerk.): Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1970. /Levéltári évkönyv, 1. köt./ 113—132. p. 2SlMONFFY: i. m. 1968. 132. p.; 1970. 114. p.

3Uo. 1968. 133. p.

4Vö. TAKÁCS Lajos: Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethnográfia, 1964. 4. sz. 489—522. p.; UŐ: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásfóldek, irtásmódok. Budapest, 1980.

5ZML és SML Úrb.: az egyes helységek.

6 PL Zalanémetfaluban a tagosítás 1865-ben, a hitelesítés 1870-ben történt.

7SlMONFFY: i. m. 1968. 134. p.

aA jelentősebb szőlőterülettel rendelkező falvakban — főleg közbirtokossági arányosítás esetében — a szőlőket is felmérték (pl. Balatonfüreden, Felsőőrsön).

'•’SlMONFFY: i. m. 1965.

10 Pl. KUSTÁN KÁLMÁN mérnök szíves szóbeli közlése.

11A háztartás és család összefüggését most nem vizsgáljuk.

12 így jártak el OROSZ ISTVÁN és SÁNDOR PÁL is idézett műveikben.

13 Tóth Lajos: i. m. 1872.

14SlMONFFY: i. m. 1960. 397. p.

15 Az „... örökösei”, „... árvái” kifejezéssel megjelölteket egy gazdaságnak tekintettük.

16 Ebben a vonatkozásban a megindult anyakönyvi kutatásoktól várunk új eredményieket.

17 Zala Megyei Levéltár. VI. 108. A Szombathelyei Földmérési Felügyelőség Zala megyére vonatkozó iratai. Parzellen Protocol!. Pusztaederics; Magyar Országos Levéltár. Kataszteri gyűj193