Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)

Jegyzetek

4 Lásd a mellékelt községsoros kimutatást. A házas zselléreket egyszerűen csak zsellérnek nevezzük, a házatlan zsellérek - lakók — számának alakulását most nem vizsgáljuk, erre a birtokrendezési periratok nem adnak lehetőséget.

5 FELI lő Ibolya (szerk.): Azúrbéri birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1. köt. Dunántúl. Budapest, 1970. 392-393, 409. p.

6 A négy somogyi mezővárosban és a legjelentősebb zalaiakban (Nagy- és Kiskanizsa, Zalaegerszeg) nem ismerjük a rendezéskor megállapított zsellérszámot.

7 Például Belső- és Külsőtürjén, Gyulakeszin stb.

8T. MÉREY: i. m. 1965. 215. p.; Kereki, Mária Terézia korában még nem szerepelt.

9 Zala megyében például az 1828. évi összeírás inquilinus vagy subinquilinus rovatába az agiliseket is bevezették.

10 SlMONFFY EMIL: A Mária Terézia-féle úrbérrendezés az alsólendvai — lenti Esterházy-ura- dalomban. In RÁCZ ISTVÁN (szerk.): Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Debrecen, 1989. 35-45. p.

VI. fejedet

1 Vö. BÁCSKAI VERA: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest, 1965.; CSIZMADIA ANDOR: Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XVIII. században. Budapest, 1962.; CSIZMADIA ANDOR - KOVÁCS KÁLMÁN - ASZTALOS LÁSZLÓ: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1978.; KERÉSZY ZOLTÁN: Községi közigazgatásunk alaptörvényének (1871: XVIII. te.) előzményei. In ECKHART FERENC — DEGRE ALAJOS (szerk.): Emlékkönyv dr. Viski Illés József ny. r. egyetemi tanár tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Budapest, 1942. 247—300. p.; MALYUSZ ELEMÉR: A mezővárosi fejlődés. In SZÉKELY GYÖRGY (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhezMagyarorszyágon a 14. században. Budapest, 1953. 128-191. p.; RUZSÁS LAJOS: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a XYI-XVII. században. In T. MÉREY KLÁRA (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések 1967—1968. Budapest, 1968. 225-254. p.; UŐ: Dunántúli mezővárosi fejlődés a kései feudalizmus korában. In KANYAR JÓZSEF (szerk.): Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1974. /Levéltári évkönyv, 5. köt./ 49—60. p.; SZABÓ ISTVÁN: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948.

2Az egykorú források igen ellentmondóak egy-egy helység mezővárosi jogállásáról. Az első magyarországi népszámlálás községsoros adatai 1785-ben 8 somogyi és 24 zalai mezővárost mutattak ki, az 1787. évi országos összesítésben 18 somogyi és 25 zalai mezőváros szerepelt.

3 Zalaegerszeg történetének tudományos feldolgozása még hiányos. A korábbi — a maguk idején sem tudományos igényű — munkák közül adataik miatt jól használhatóak: SEBŐK SAMU: Adatok Zalaegerszeg r. t. város történetéből. In A Zalaegerszygi Magyar Királyi Állami Főgymna- sium Értesítője az 1901-1902-ik tanévről Zalaegerszeg, 1902. 3—87. p.; PESTHY PÁL: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931.; A város legelőért folytatott harca részletesen: SlMONFFY EMIL: Zalaegerszeg harca a legelőért. Adatok a jobbágyfelszabadítás problémájához a mező187