Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
Jegyzetek
5 A kataszteri tiszta jövedelem megállapítása adózási célokat szolgált, így megbízhatósága tekintetében jogosak és szükségesek a fenntartások, mégis lehetőséget adnak a földek minősége közötti különbségek megállapítására. Vö. FÜR LAJOS: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén. In MaTOLCSI JÁNOS (szerk.): Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965- 1966. Budapest, 1966. 151-179. p. f,T. MÉREY KLÁRA: A földművelési rendszer alakulása Somogy megyében (1720-1848). Ag- rártörténeti Szemle, 1962. 1—2. sz. 183—200. p.; SlMONFFY EMIL: Földművelési rendszer Somogy megye északi részén 1728-ban. In KANYAR JÓZSEF (szerk.): Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1972. /Levéltári évkönyv, 3. köt./ 119-131. p.; SlMONNÉ TlGELMANN ILONA - SlMONFFY Emii,: A földművelési rendszerek változása Zala és Somogy megyében a XVIII. században. In FARKAS Gábor (szerk.): A Dunántúl településtörténete 1. (1686-1768). A székesfehérvári településtörténeti konferenáa anyaga (1975. május 26—27.). Veszprém, 1976. /Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. 1976. 2. köt./ 23-29. p. 7 Ebben a fejezetben csak a két megye viszonyainak néhány vetületét igen vázlatosan és hiányosan mutathattuk be, többre e keretek között nem is törekedhettünk. Ezért a forráshivatkozásoktól eltekintettünk. III. fejedet 11848. évi IX. törvénycikk. In Magyar törvénytár. 1836—1868. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 232-233. p. 2 A jobbágyfelszabadításra a teljesség igénye nélkül vö. BARTA ISTVÁN: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. Századok, 1955. 6. sz. 849-882. p.; EMBER GYŐZŐ: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Budapest, 1949.; FÜR LAJOS: A majorsági zsellérkérdés rendezése 1848—1896. In SZABÓ ISTVÁN (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. Budapest, 1960. 415—544. p.; UŐ: Jobbágyföld — parasztföld. In SZABÓ ISTVÁN (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Tanulmányok. 1. köt. Budapest, 1965. 33—154. p.; GROSS, REINER: Die bürgerliche Agrarreform in Sachsen in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Untersuchung zum Problem des Übergangs vom Feudalismus zum Kapitalismus in der Handwirtschaft. Weimar, 1968.; GRÜNBERG, KARL: Die Bauernbefreiung und die Auflösung des gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisses in Böhmen, Mähren und Schlesien. 1—2. köt. Leipzig, 1893-1894.; UŐ: Die Bauernbefreiung in Österreich-Ungarn. Handwörterbuch der Staatswissenschaften. 2. köt. 3. kiad. Jena, 1909.; KNAPP, GEORG FRIEDRICH: Die Bauernbefreiung und der Ursprung der Handarbeiter in der älteren Teilen Preussens. Leipzig, 1887.; KULISCHER, JOSEF: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und der Neuzeit. 2. köt. 2. kiad. München, 1958.; LÜTGE, FRIEDRICH: Deutsche Sozial - und Wirtschaftsgeschichte. 3. kiad. Berlin — Heidelberg — New York, 1966.; UŐ: Geschichte der deutschen Agrarverfassung vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. 2. kiad. Stuttgart, 1967.; UŐ: Die Grundentlastung (Bauernbefreiung) in der Steiermark. Zeitschrifl für Agrargeschichte und Agrarsoziologie, 1968. 2. sz. 190—209. p.; MAGER, FRIEDRICH: Geschichte des Bauerntums und der Bodenkultur im Hände Mecklenburg. Berlin, 1955.; MÉSÁROS, JULIUS: Die Expropriation des Bauerntums und die Überreste der feudalen Unterdrückung in der Slowakei in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. In SÁNDOR VlL181
