Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-Dunántúlon - Zalai gyűjtemény 55. (Zalaegerszeg, 2002)
IX. Földbirtokmegoszlás a polgári kor végén
Az egyéni kisbirtok területe Somogy vármegye Zala vármegye 0-5 kát. hold 22,0 % 28,8 % 5-50 kát. hold 75,1 % 67,7 % 50-100 kát. hold 2,9 % 3,5 % Az 1935. évi statisztikai felvétel birtoknagyság-kategóriái nem esnek egybe a parasztság tényleges rétegeivel, különben sem csak a földbirtok nagysága játszik szerepet az egyes rétegek elhatárolódásában. Az állandóan idegen munkaerőt foglalkoztató gazdagparaszti gazdaság alsó határa nem sokkal volt az 50 kát. hold alatt,9 így valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha az 50-100 holdas kisbirtokosokat tekintjük gazdagparasztoknak. Súlyuk mindkét megyében az egész kisbirtokosságon belül jelentéktelen, legmagasabb arányban a tapolcai járásban részesedtek a kisbirtok területéből, itt is csak 6,3 százalékban, a keszthelyi és a zalaszentgróti járásban viszont csak a kisbirtok területének 1,3 százaléka volt gazdagparaszti kézen. Ot kát. holdon alul — egyes intenzív ágazatoktól eltekintve — tulajdonképpen nem is beszélhetünk gazdaságról, e törpebirtokosok megélhetését már nem elsősorban saját „mezőgazdasági üzemük”, hanem idegen üzemben vállalt bérmunkájuk biztosította. A nem mezőgazdasági foglalkozásúak földtulajdonai azonban nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába sorolhatók. Számuk Somogybán az öt holdon aluli birtokosok 30,4 százalékát, Zalában 20,0 százalékát tette ki, a tulajdonukban lévő földterület So- mogyban az öt holdon aluli tulajdonosok földterületének 40,0 százalékát, Zalában 29,0 százalékát képezte. A földtulajdon jellegét nézve elsősorban a városi polgárok, a falusi iparosok és kereskedők, az értelmiségiek kertjei, szőlői és kiegészítő gazdaságai tartozhattak ide. Az öt holdon aluli földtulajdonnal rendelkezők Somogy megyében 22,0, Zalában 28,8 százalékát bírták a kisbirtok területének. Somogy megye négy „kisbirtokos” jellegű1" járásából háromban részesedésük jelentősen a megyei átlag alatt maradt, ilyen alacsony értékekkel Zala megyében egyik járásban sem találkozunk. A csurgói járás 27 százalékos aránya viszont már a zalai járásokéhoz hasonló. Zala megyében a keszthelyi és a letenyei járásban a kisbirtok területének több, mint a kétötödét foglalta el az öt holdon aluliak birtoka. A keszthelyi járásban a helyzetet javítja a szőlő magas aránya, de nem véletlen, hogy’ a letenyei járás lett a vándormunkások egyik fő kibocsátó területe.11 A kaposvári, az igali és a szigetvári járásban, valamint hozzájuk kapcsolódva a tabi járásban a középparaszti réteg a kisbirtok területének körülbelül a háromötödét mondhatta magáénak, ettől az aránytól Zala megye valamennyi járása elmaradt. Somogy megyében a kaposvári, az igali és a tabi járásban a kisbirtok területének egyötöde- egynegyede a 20-30 kát. holdas birtokosok tulajdonában volt. Ugyanitt magas a szántóföld aránya is, és a két utóbbiban a legmagasabb a kataszteri tiszta jövedelem átla100
