Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
delem és haza eránt kimutatott mindenkori hív jobbágyi engedelmesség és állhatatosság által, újabb időkben sorsok eránt való gondoskodásra figyelmet gerjesztettek, melly az 1791. esztendő 38. törvény által nyilván kijelentetik, minekutánna pedig legújabban, az 1827-i országgyűlés által, ezen tárgy eránt való törvényjavallat országos kiküldöttségre bízattatott volna. Ezen kedvező alkalmatossággal a tekintetes karoknak és rendeknek buzgó alázatossággal térdhajtva esedezünk, méltóztassanak több ízben kimutatott kegyességek és bölcs bélátások szerint, sorsunkat méltó tekéntetbe venni és annak a jövő országgyűlésén ollyan mértékben leendő megjobbítását, melyet maga az országnak java is megkíván, kegyessen eszközöltetni, hogy jövendőre Magyarország a magyar zsidónak is hazája s második Kánánföldje lehessen, melly esedezésünknek támogatására, bátorkodunk a tekintetes karoknak és rendeknek e kö- vetkezendőket, legméllyebb alázatossággal előterjeszteni: Hogy egy constitutionális országnak boldogságát sikeressen előzmozdíttani lehessen, szükséges, hogy annak minden lakosi azon célra munkálkodjanak és minden egyes lakos, valamint általlában az egész országnak, úgy minden polgártársának is hasznára légyen, hogy valamint minden egyes polgár az országnak hasznaival él, vi- szontag az országnak is, minden polgár által haszon hajtasson, az illy viszontagos ösz- veköttetésből, az ország minden lakosi közt egyetértés, ebből pedig új iparkodás s ösztön származik, és az eképpen egyesített közmunkálkodás talpköve a haza boldogságának. Magyarországban a zsidókat kivévén, minden egyéb nemzetbéli lakosok a hazának különbféleképpen szolgálnak és ezáltal hasznot hajtanak, amidőn azok egyedül csak a kereskedést űzik. És jóllehet a kereskedés egyik legfőbb kútfeje a haza gazdagságának, és többen a zsidók közül e részben az országnak nevezetes hasznot tesznek is, mindazonáltal az országra nézve több tekéntetekből káros, amidőn azon egész nemzet egyedül csak a kereskedésre szoríttatik, minthogy illyen formán, jóllehet egy részről a kereskedést előlmozdítják, ugyan más részről azonban a többi lakosokra nézve a hazának éppen semmi hasznot sem hoznak, sőt némely tekéntetekből kárt okoznak. Az mondatik, hogy a zsidó egyedül csak magának él, a tehetőssebbek csuppán a kereskedésre adják magokat, hogy pénzt gyűjthessenek öszve, amidőn a szegényebb sorsúak közül sokan vétkes utakon s módokon keresik élelmeket. Ennek okát azonban a Moyses törvényeiben, mellyek az illyes rossz cselekedeteket legkeményebben eltiltják, feltalálni nem lehet, hanem valóságossan ottan kell keresni, hogy amidőn a zsidó a legbecsületessebb és igazabb utakon, magának akármelly nagy értéket szer- zett, gyermekeit semminek másnak, mint csak egyedül kereskedőnek nevelheti. Akik, ha a kereskedésben nem olly szerencséssek, mint az atyjok és az által hátrahagyott értéket a változó szerencsével járni szokott kereskedésben elvesztették, nem lévén más módjok életeknek becsületes úton való folytatására, kíntelenek vétkes és tiltott 82
