Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
Bevezető
BEVEZETŐ A magyarországi zsidóság története társadalomtörténetünk fontos része, s számos elemében kevésbé ismert. Az elmúlt évtizedben egyre több kutatás foglalkozott a zsidóság XVIII-XIX. századi történetével, de nem jelent meg — Hajdu-Bihar megye kivételével — olyan mérvadó társadalomtörténeti szakmunka vagy forráskiadvány, amely egy konkrét megye zsidóságának társadalmi, jogi, gazdasági helyzetét dolgozta fel. Azok az összefoglaló művek, melyek az utóbbi években láttak napvilágot sajnálatos módon alapkutatás nélkül, kizárólag a korábbi szakirodalmat felhasználva készültek. A Zala megyei zsidóság történetéről sem készült átfogó monográfia, sem forrás- kiadvány. Eleddig a zsidóság történetének egy-egy szegmensét dolgozta fel néhány kutató történész, levéltáros. A Grünvald Fülöp és Scheiber Sándor által szerkesztett Magyar-Zsidó Oklevéltár kitűnő kötetei, melyben Házi Jenő is aktívan közreműködött, közölt elsőként a Zala megyei zsidóságra vonatkozóan levéltári forrásokat. Ezek elsősorban az Országos Levéltár, a Pozsonyi Levéltár, a Kismartoni Levéltár és a Soproni Levéltár, valamint a Sopron Megyei Levéltár anyagára épültek. Kerecsényi Editnek a nagykanizsai Gutmann családról írt tanulmánya 1979-ben jelent meg. Pe- tánovics Katalin néprajzkutató közölt zsidó árendásokkal kötött kontraktusokat „A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai” címmel a Zalai Gyűjtemény 17. számaként megjelent művében. Halász Imre történész a Bach-korszak zsidó iskoláztatási gyakorlatáról, Foki Ibolya levéltáros az 1883-as zsidóellenes zavargásokról írt tanulmányt. Kövér György „Nobilizált pénzváltók, pénzváltó nemesek” címmel a zalai Baron családról értekezett. 1994-ben jelent meg a Magyar Auschwitz Alapítvány és a Holocaust Dokumentációs Központ gondozásában a „Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez (1938-1944)” című 19 füzetből álló sorozat, amelynek Zala megyei kötetét Kapiller Imre és Németh László levéltárosok szerkesztették. 1995-ben látott napvilágot Németh László: Zsidók Zalában a XVIII. század első felében c. tanulmánya, mely a legkorábbi magyarországi zsidó összeírások Zala megyei adatát dolgozta fel és a Zala Megyei Levéltár kiadásában megjelenő Zalai Gyűjtemény 35. kötetében található. 1997-ben nyílt meg a „Mi valóban puszta számok lettünk” c. kiállítás a Zalaegerszegi Hangverseny és Kiállítóteremben (volt Zsinagóga) Béres Katalin muzeológus és Németh László levéltáros szervezésében, amely a vészkorszak zalai dokumentumaiból adott válogatást. Ebben az évben jelent meg Lázár Beáta és Gáspár Mirjana szép kiállítású kötete a lendvai zsidóság történetéről. 1998-ben Zalaegerszegen került megrendezésre Babits Antal filozófiatörténész, Németh László levéltáros és a zalaegerszegi Béke-Shalom Baráti Társaság szervezésében arra a tudományos konferenciára, amely Izrael állam megalakulásához vezető útját és modern kori történelmét, megítélését volt hivatva bemutatni. 1998-ban jelent meg Major Ilona 7
