Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

ezen bírájok is a bészedett türödelmí pénzt Neuman Márton kezére szolgáltatta, míg azeránt is kétségeskedtek, ha vallon a tőlök beszedett türödelmi pénzt bészolgáltatta-é az illető helyre Neuman Márton? Azért Neuman Márton számadásainak a már álta­lunk fellebb előladott célra meghatározandó és folyó esztendei április másodikára meg is határozott határnapra leendő öszvejövetelre megj egyeztetett. Az írtt meghatározott április másodiki határnap is elérkezvén, az eggyesült két vi­dékbéli zsidóság a G. alatti feljegyzés szerint, előttünk keövágóeörsi helységben meg­jelent, és az egész zsidóságnak jelenlétében a keövágóeörsi zsidó pap által előttünk, az 1823-dik esztendőtől fogva való kivetést tévő, s E. alatt megírtt zsidók a magok hitbéli szokások szerint előttünk megesküttetvén ezek és így a keövágóeörsiek közül valók is azt, hogy a kivetést lelkiesmeretessen tették, hitek letétele után is erősítették, mellyen a zsidóság is megnyugodott. Bémutatta ezután Altstätter Ignátz a keövágóeörsi vidékbeliek részéről a felieb már említett magokra kivetett 46 forintról vezetett és H. alatt ide mellékeld: száma­dását és ez is pontról pontra zsidóság előtt felolvastatván, ezáltal jóváhagyatott, elle­ne mi sem találván semmi észrevételt is. Ezek így megtörténvén a bíró és az ellenmás vagy pénzszedő válosztatásához kez­dettünk és mivel jelentetett, hogy a kapoltsi, gyulakeszi és diszeli zsidók, öszvesen tizenketten, a közöttük uralkodó betegség miatt meg nem jelenhettek, a többi jelen­volt zsidóság, abban eggyezett meg, hogy a meg nem jelent 6 kapoltsi zsidónak kép­viselője, dörgitsei Sándor zsidó, a diszeli és keszi ugyan 6 zsidónak pedig, tapoltzai Duches Lesner légyen, mellyre a zsidókat eggyenként eresztvén élőnkbe a szavaknak többsége a folyamodó Neuman Mártont ismét bíróvá tette, ki mivel az előbbi tapol­tzai vidékből való, ellenmásnak a keövágóeörsi vidékből Altstätter Ignátz váloszta- tott, s mindketten ezen hivataljokba béiktattattak. Ennek vége lévén, az 1829-dik, 1830-dik és 1831-dik esztendőkre szolgáló kive­téseknek kimunkálására, úgy Neuman Márton előbbi esztendőkrül való számadásai­nak megvizsgálására, mégis, mivel most betegségek miatt a kapoltsi, diszeli és gyula­keszi zsidók meg nem jelenhettek, annak is, ha vallyon Neuman Márton bévitte é az illető helyre mindazt amit bészedett, megtudására az egész zsidóság kívánságára, a vá­lasztott bíró és ellenmás mellyé hagytunk ugyan a zsidóság által választani a tapoltzai vidékbeliek közül is 4 és a keövágóeörsiek közül is 4 személlyeket, úgymint tapoltzai: Duches, füredi: Máritsek Dániel, dörgitsei: Sándor, szentantalfai: Mihál, tördemiczi: Fülöp, gulatsi: Schlesinger Jósef és keövágóeörsi: Gold Simon és Sörös Adám zsidó­kat. S ezek is a már említett mód szerint előttünk és a zsidóság jelenlétébe megesküd- tettek, kik az I. alatt idekapcsolt jelentéseket hozzánk béküldvén, Neuman Márton­nak számadásaira nézve is a formált kétség eloszlatott s megszüntetett. Mellyek szerint mint Neuman Márton bírónak a keövágóeörsiek ellen, mint a keö- vágóeörsieknek amaz ellen való nehézségeik megszüntettetvén, a közöttük fentfor- gott egyenetlenséget az egész zsidóságnak, mint a két eggyesült vidékbélieknek meg­73

Next

/
Thumbnails
Contents