Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
ezen bírájok is a bészedett türödelmí pénzt Neuman Márton kezére szolgáltatta, míg azeránt is kétségeskedtek, ha vallon a tőlök beszedett türödelmi pénzt bészolgáltatta-é az illető helyre Neuman Márton? Azért Neuman Márton számadásainak a már általunk fellebb előladott célra meghatározandó és folyó esztendei április másodikára meg is határozott határnapra leendő öszvejövetelre megj egyeztetett. Az írtt meghatározott április másodiki határnap is elérkezvén, az eggyesült két vidékbéli zsidóság a G. alatti feljegyzés szerint, előttünk keövágóeörsi helységben megjelent, és az egész zsidóságnak jelenlétében a keövágóeörsi zsidó pap által előttünk, az 1823-dik esztendőtől fogva való kivetést tévő, s E. alatt megírtt zsidók a magok hitbéli szokások szerint előttünk megesküttetvén ezek és így a keövágóeörsiek közül valók is azt, hogy a kivetést lelkiesmeretessen tették, hitek letétele után is erősítették, mellyen a zsidóság is megnyugodott. Bémutatta ezután Altstätter Ignátz a keövágóeörsi vidékbeliek részéről a felieb már említett magokra kivetett 46 forintról vezetett és H. alatt ide mellékeld: számadását és ez is pontról pontra zsidóság előtt felolvastatván, ezáltal jóváhagyatott, ellene mi sem találván semmi észrevételt is. Ezek így megtörténvén a bíró és az ellenmás vagy pénzszedő válosztatásához kezdettünk és mivel jelentetett, hogy a kapoltsi, gyulakeszi és diszeli zsidók, öszvesen tizenketten, a közöttük uralkodó betegség miatt meg nem jelenhettek, a többi jelenvolt zsidóság, abban eggyezett meg, hogy a meg nem jelent 6 kapoltsi zsidónak képviselője, dörgitsei Sándor zsidó, a diszeli és keszi ugyan 6 zsidónak pedig, tapoltzai Duches Lesner légyen, mellyre a zsidókat eggyenként eresztvén élőnkbe a szavaknak többsége a folyamodó Neuman Mártont ismét bíróvá tette, ki mivel az előbbi tapoltzai vidékből való, ellenmásnak a keövágóeörsi vidékből Altstätter Ignátz váloszta- tott, s mindketten ezen hivataljokba béiktattattak. Ennek vége lévén, az 1829-dik, 1830-dik és 1831-dik esztendőkre szolgáló kivetéseknek kimunkálására, úgy Neuman Márton előbbi esztendőkrül való számadásainak megvizsgálására, mégis, mivel most betegségek miatt a kapoltsi, diszeli és gyulakeszi zsidók meg nem jelenhettek, annak is, ha vallyon Neuman Márton bévitte é az illető helyre mindazt amit bészedett, megtudására az egész zsidóság kívánságára, a választott bíró és ellenmás mellyé hagytunk ugyan a zsidóság által választani a tapoltzai vidékbeliek közül is 4 és a keövágóeörsiek közül is 4 személlyeket, úgymint tapoltzai: Duches, füredi: Máritsek Dániel, dörgitsei: Sándor, szentantalfai: Mihál, tördemiczi: Fülöp, gulatsi: Schlesinger Jósef és keövágóeörsi: Gold Simon és Sörös Adám zsidókat. S ezek is a már említett mód szerint előttünk és a zsidóság jelenlétébe megesküd- tettek, kik az I. alatt idekapcsolt jelentéseket hozzánk béküldvén, Neuman Mártonnak számadásaira nézve is a formált kétség eloszlatott s megszüntetett. Mellyek szerint mint Neuman Márton bírónak a keövágóeörsiek ellen, mint a keö- vágóeörsieknek amaz ellen való nehézségeik megszüntettetvén, a közöttük fentfor- gott egyenetlenséget az egész zsidóságnak, mint a két eggyesült vidékbélieknek meg73