Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

kivetése történnyen. De ezen igazságos és törvényes kívánságra a többi districtus reá nem állott, s noha aztt nem tagadhatják, hogy ennek előtte minden 3 esztendőben a türödelembéli könyvek útmutatása szerént a nevezett bér újjonnan feloszlatott légyen, a könyveket mindazonáltal semmiképpen elől nem adták. Azomban a districtusok sejdetvén azt, hogy ha a kivetés igazság szerént megtörténnik, a rendeki districtustul nagyobb summát lerovni, és a többi districtusra aztt reávetni kelletik és eztt elhárétta- ni kiványván végeztek, hogy ő az előbbi kivetéssel megterhelve nem lévén, új kivetést megtétetni nem kívánnak és ezen öt districtus által tett kívánságra a hatodik districtus is minden ellenvetés nélkül reáállani köteleztetik. A követjeink azomban ezen igazságtalan végzésnek ellentmondván aztt nyilatkoztatták ki részünkről, hogy a distric- tusunk addig türedelem bért fizetni nem fog, méglen azon bér a régi szokáshoz képest újjonnan kivetve nem lészen. Ekképpen ezen öszvejövetelnek is foganatos ren- dellés nélkül vége lett.

Minthogy pedig a türedelem bért szünet nélkül incassálni szükséges és mi ezen kétséges és szomorú állapotyunkban a reánk esendő bérnek mennyiségét nem tudjuk, mert az előbbi kivetést semmiképpen el nem fogadhatjuk, azért mély alázatossággal folyamodunk tekintetes első alispány úr kegyes színe elejbe, hogy a dolog, mint bölcsen ádátni mélytóztatik, időhallasztást nem szenvedhetvén, mennél előbb olly kegyes parancsolatot kiadni mélytóztassék, melly szerént a zsidóságnak minden hat distric- tussai egy bizonyos és a tekintetes első allispány úr által kegyessen meghatározandó napon Zalaegerszeghen, hol eddig is a kivetést megtenni szoktuk, öszvejönni, a türe- delembéri könyveket előlmutatni, az azokban foglalt kivetéseknek valósságát hittel megerősétteni és azok szerént a türedelem bér kivetését minden districtusra nézve újjonnan megtenni. Ügy a múlt 1827-ik esztendő december harmadikén és a folyó 1828-ik esztendő januárius 28-án Kanizsán haszontalanul lett öszvej öve telünkre kiküldött követtyeink költségeit megtérétteni köteleztessenek.

Ezennel kegyességében és nagyúri hathatós pártfogásában ajánlottak legméllyebb tisztelettel maradunk Tekéntetes első allispány úrnak legalázatossabb fejhajtó szolgái

Csabrendeken 1828 esztendő február 19-én

a rendeki districtusbéli zsidóság

Tisztázat.

ZML IV. 1/b. 1828. március 17. N° 1103.

1 A vármegye 1828. május 13-ára, Zalaegerszegre hívta össze a zsidóság követeit, ahol a „hat megye- béli vidékről”, - Kanizsáról Lővcnstein Móritz bíró, Blau Moyses eskütt, - Zalaegerszegről Kayscr József bíró, Simon Sándor adószedő, — Szentgrótról Müzner Jósef bíró, Steiner Moyses eskütt, - Keszthelyről Kcszmár Fülöp és Stern Májer esküdtek, - Tapolcáról Neuman Márton bíró, — Rendekről ltétsei Farkas bíró és Brill Jósef előtt felolvasták a rendeki zsidóság folyamodványát. A többi districtusbéli zsi66