Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

tós okokbul történt esedezésünknek kegyes meghalgatását és elvesztett perünknek az úrszékre leendő visszaküldésének megengedését reméllyük is. De nem kevéssé rettegünk, ha azon szomorú tapasztalásunkra visszaemlékezünk, hogy az urodalmi fiscális és tisztartó urak, mégis a tekintetes úriszéknek többi tagja is a megvevő zsidónak jobban kedvezvén, mint nékünk, bírói kézhez letett pénzünkből 600 forintjainknak elvesztését önként eszközölték és, hogy ezen okbul folytatandó perünknek szerencsés kimenetelérül gondolkodni ismét nem bátorkodnánk. Holott ha minden egyébb okok félretétetnek is, csak az egy ifjúság nevelésének és oktatásának állapotja, melly a józan életnek és minden erkölcsöknek kútfeje, elegendő indittó okul szolgálhatna avég- re, hogy ezen közhasznot és boldogságot tárgyazó célunk a törvényes hatalom által tellyesíttésbe bévétettne. Mivel tehát keresetünknek reménylett jó kimenetele ezen esetben attul a szerencsés környülállástul fügni láttatna, hogy: Először a tartandó tekintetes úriszéknek más tagjai választassanak. Másodszor, hogy az uradalmi fiscális urnák Káyser Jóseff zsidónak több rendbeli perében is béfolása lévén, mint ő, mint pedig az uradalmi tisztartó úr is üléseiktül ezen perünknek ujjon felvétele alkalmatosságával az úriszéken el legyenek. Evégbül Méltóságodnak kegyessége és igazságsze- retete eránt meg lévén tellyességgel győződve, bátorkodunk alázatossan esedezni, mélytóztasson hathatós közbenvetése által a tartandó úriszékre ollyatén tagoknak választását eszközölni, akik a közjónak elölmozdittására szolgáló ezen tárgyat és egyébb Káyser Jóseff ellen, avagy annak részére folyamatban lévő kereseteket is részrehajlás nélkül elintézzék. Többnyire kegyes pártfogásába magunkat továbbá is ajánlván, mély alázatos tisztelettel maradunk Mélytóságodnak legkissebb alázatos főhajtó szolgái Zalaegerszegen, május hónak 21-én 1822.

Zalaegerszegi nemes és nemtelen városi lakosoknak közönsége

Tisztázat.

ZMLV. 1506. N° 387.

' A mezőváros először 1821. szeptember 30-án folyamodott Somogyi Leopold szombathelyi püspökhöz, Zalaegerszeg földcsurához Káyser József házvásárlása ügyében, majd november 21-cn pert is kezdeményezett az úriszéken. Az 1821. november 29-én, Zalaegerszegen tartott úriszék az ügyletet helyben hagyta, a házvásárlást törvényesnek találta. A város nem nyugodott bele az ítéletbe, újabb pert kezdeményezett 1822. február 1-én az úriszéken. Az újabb ítélet a következőket hangsúlyozta: „a fölpörös mezővárosnak az átala véghezvitt lititátio ellen nemcsak keresete nem volna, de még a bírói kézre letett 15020 forintoknak öszveszedése vagy kölcsön fölkérése a kegyes urbárium rendszabásaihoz képest tilalmas s vétkes is volna. Végre egy nemtelen városi közönség a tekintetes nemes vármegyéhez magát nem is hasonlíthatná. ...az előmutatott ellenmondás legkevesebb fundamentumon sem épülvén az félyre tétetik, az alpórós zsidó pedig a keresetbéli háznak birtokában tovább is megerősittetik. Többnyire pedig a fölpörös mezziváros bírája és elöljárók azon hazug és egyenesen az uriszék hitelyességit érdeklő és sértő állításokért, mely szerint instantiájokban őcxcellentiája a földes uraság előtt azt állítani bátorkodtak, minthogy nem ők magok, hanem az úriszék adta volna pénzeket bírói kézre, az úriszék előtt kemé63