Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
Tartalomjegyzék
34. Csabrendek, 1828. július 28. Oszterhueber József uradalmi fiskális a rendeld zsidó községnek tett statutum javaslatát benyújtja az úriszékhez, melyet később a vármegye 1828. július 28-án tartott közgyűlésén el is fogadott..................................................................................................................67 35. Kővágóőrs, 1829. augusztus 8. A vármegyei deputáció jelentése a tapolcai és kővágóőrsi zsidóság és bírójuk, Neuman Márton közötti — a türelmi adó kivetését s a bíróválasztást érintő — konfliktusról ...............................70 3 6. Zalaegerszeg, 1829. november 9. Nedetzky Lajos főszolgabíró jelentése a szántói járás zsidósága türelmi adójának hátralékáról..................................74 3 7. Zalaegerszeg, 1830. november 29. Salamon József zsidó szabadságos katona, felesége halála után örökbe adja Nani nevű leányát a Kaszaházán lakó Varga Katalinnak, Staár János feleségének, egyben beleegyezik, hogy gyermekét a római katolikus hitben neveljék.................................................76 38. Zalaegerszeg, 1831. január 10. Bertalan Pál főszolgabíró állásfoglalást kér Zala vármegyétől, hogy a vétyemi üvegbányát több éve árendáló körmendi zsidók a türelmi adójukat hová tartoznak megfizetni..........................77 3 9. Zalaegerszeg, 1831. január 17. Zala megye állásfoglalása a zsidóságot sújtó türelmi adóról.................................................................................................79 40. Zalaegerszeg, 1831. február 1. A Zala megyei zsidóság kérelme Deák Antal első alispánhoz, melyben a részükről kiállítandó katonaújoncok számát sérelmezik....................................................................................................80 41. [Zalaegerszeg], 1831. március 14. A Zala megyei zsidóság kérelme a vármegyéhez, amelyben azt kérik, hogy a vármegye követei az országgyűlésen szólaljanak fel sorsuk javítása érdekében...................................................81 4 2. Veszprém, 1831. április 2. A Veszprémi Káptalan válaszlevele Zala vármegye büntető törvényszékéhez. A törvényszék arra kérte a káptalant, hogy a náluk raboskodó Kis Hársli és Kámán Katalin zsidó személyeket szabadulásuk után az illető plébánosok felülvigyázzák, és neveletlen gyermekeiket a veszprémi Dávid árvaintézetbe bevegyék......................................86 43. Zalaegerszeg, 1831. április 18. A kanizsai ács és kőműves mesterek azért folyamodtak a vármegyéhez, hogy a városban a zsidók által felépíteni szándékozott — boltot és iskolát is magában foglaló — épületet ők építhessék. A vármegye határozatában a megegyezés szándékát hangsúlyozza, ugyanakkor leszögezi, hogy a zsidóságnak joga azt megbízni az építéssel, akit ők szándékoznak.........................................................................................87 44. Veszprém, 1833. január 4. Kopácsy József veszprémi püspök levele Zala vármegyéhez, melyben zsidóknál szolgáló keresztény cselédek foglalkoztatását, s azok körülményeit sérelmezi..............................................................88 284
