Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

3. Minthogy ezen egyesült községeknek, valamint eddig, úgy ezután is rendes bírája, esküdtjei és jegyzője fog lenni, az ezt az újjabb 1836. esztendei XX. törvénycikkely értelme szerént a szóbéli bíróskodás minden, a zsidó felekezetbeliek között egymás ellen formálandó adóssági keresetekre nézve ezeket fogja illetni oly módon, hogy tizenkét forint sommáig a bíró 2 esküdtjével, hatvan forintig pedig 4 esküdtjével ítéljenek, megtartván mindenekben az említett törvénynek rendszabályait.

4. Kisseb nemű, a zsidók között egymás ellen elkövetettt mocskolódásokból, ösz- veveszésekből, árulkodásokból eredő vétkek, főképpen amellyek a vallást is érdeklik és a templomokban követtetnek el, ezen egyesült községnek rendezett elöljárósága által a szükséges vizsgálót is meghallgatás előrebocsájtásával megítéltettni fognak. A meg nem jelenés esetiben tüsténti végrehajtás, egyéberánt pedig a féljebbvitelnek az illető földesuraság, vagy a megyei tisztviselő urak eleibe lett megtörténte után, ha szükség leend, azok által rendelendő hatalomkarról is végben fognak vitettni.

5. A bátorság tekintetibül a bíró tudta nélkül a zsidó papoknak áltáljában akárkit is megesküdtettni, úgyszinte

6. akárkinek más vidékből ideköltözöttnek a bíró tudta nélkül a vidékünkben letelepedni szabad ne legyen.

7. Az utas és kolduló zsidók az utazóleveleiknek megvizsgálása mellett egy-egy helységben 24 óránál tovább ne tartózkodhasson.

8. Megtagadtatok a kolduló zsidóknak a fuvar, sőt, ha szomszéd helységekből szekéren hozattatnának, azon visszaküldessenek, kivévén mégis sántákat, [...] nyavulá- ban szenvedőket, úgyszinte förődőhelyekre menőket.

9. Minthogy akárkit is 3 esztendőknél további bírói hivatal viselésére szoríttani nem lehet, ezen idő eltölte után az esküdtek közül más választassan, ki ezt elvállalni köteles, vagy pedig ha fontos okát bé nem bizonyéthatja, 24 pengő forintokat türe- delmi pénztárában lefizetése után 3 esztendőkig ezen terhes hivataltól ment legyen.

10. Mighagyatik felelet terhe alatt mindegyiknek a vett futó leveleknek elolvasás után való serény elküldése, és a vétel idejének följegyzése.

11. Minthogy a bíró a türedelmi adó minémőségéről felelni tartozik, hatalmában legyen a főadószedő válosztása, csupán azon észrevétel mellett, hogy ha a bíró kővá- góeőrsi keröletben lett, a perceptor tapolczaiból válosztassan, és így fordítva.

12. Ha valamely község diplomáit sáktert fogad, a későbbi meg nem elégedés esetiben a bírónak jelentést tenni tartozzon, kinek kötelességől adatik a hibában álétott sáktert egy őáltal kinevezett főpap áltul megexamináltatni, és ha rossz következés nélkül megtörténhetik, azt visszahelyeztetni, a községnek pedig fontos és bebizonyé- tott ok nélkül azon kiadni szabad ne legyen.

13. Mivel az árvák gyámlása az elöljáróság legfőbb kötelességei közül tartozik, mihelyest a községek akármely helység lakosi közül a szülők meghalálozván árvákat hagynának magok után, errül tüstént a bírónak jelentés tetessen, aki a jegyzőt két más alkalmatos esküdtekkel kinevezvén, a megholtnak vagyonait számbavenni és a bátor128