Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

szoktuk, a kanisai elöljárókat utasíttani méltóztasson, legmélyebb tisztelettel maradván a tekéntetes nemes vármegyének legalázatosabb szolgáji.

Zalaegerszeg augusztus 12-én 1836.

rendeki és sz.gróti sidó kereskedők, nevezetessen: Singer Jakab, Kraus Joachim, Böhm Jakab, Sakter Jakab, Scheiber Mátyás, Izsák Markus, Seiber Izrael, Khon Ignátz

Tisztázat.

ZML IV. 1/b. 1836. szeptember 5. és 17. N° 2156.

1A kérelmet követően a vármegye 1837. szeptember 6-i és 17-i kisgyűlésén 2156. sz. alatt hozott végzésében utasította ltajky Zsigmond főszolgabírót, hogy hallgassa meg Kanizsa város tanácsának indokait is, és terjessze be jelentését. 1 837. október 21-én a tisztviselő Kanizsára kimenvén az alábbi megállapításokat tette. Nem tartotta megalapozottnak a zsidók panaszát, hisz a felemelt helypénz nem az általuk kifogásolt kisebb, hanem a nagyobb sátorhelyekre vonatkozott. Továbbá a tanács által „taxáit” 30 krajcár bér a vármegyei rendclctekbe nem ütközött. Megállapítást nyert, hogy a sátorhelyeket csak 3 esztendőre szokták kiadni a vásárbírák. Ez idő elteltével újra meg kell őket váltani, a korábbi megváltást igazoló okmányok erejüket vesztik. Ezeket „hasogatták” szét a vásárbírák, visszaadva őket a zsidó kereskedőknek. Nem tartotta megalapozottnak a főszolgabíró a zsidók azon kérését sem, hogy a hclyvál- tozásból eredő káraikat a tanácsnak kellene megtéríteni.

53.

¥ elsőrajk, 1836. decemberi 5.

¥ajkj Zsgimond főszolgabíró jelentése a kanizsai zsidó szabócéh panasza tárgyában}

Alulírt, a kanisai zsidó szabóknak a tekintetes nemes vármegyére benyújtott s itten ./. alatt visszazárt folyamodására, mellyben azon panaszolkodnak, hogy eddig a közikbe beállani kívánkozó hitsorsos mesterembereket a városi tanács előbb mindég a keresztény céhekhez bévételök végett utasíttani szokta, a keresztény céhbéliek pedig leveleiket tőlök elszedvén sem céhjökbe be nem veszik, sem leveleiket vissza nem adják. Jövendőre tehát a céhökbe beállani kívánkozó hitsorsosit habár azok másféle mesterséget gyakorlók legyenek is, szabadon bevehetni megengedtetni kérik. A tekintetes nemes vármegyének f. é. június 20-i közgyűlésben 1481. szám alatti végzéséhez képest azon utasíttással lévén kiküldetve, hogy a városi tanácsnak, az illető uradalomnak és a panaszlott feleknek is meghallgatásával a panaszos kitételeket megvizsgálván, valamint az ezen érdemben divatozott gyakorlatot és a zsidó mesterembereknek a keresztény céhek által a céhbe eddigi, csak sok nehézségekkel járó bevevések okát kitanulván jelentésemet a tapasztaltaknál további intézet végett bémutassam. Melly

126