Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

1836. február 25-én készült cl Rajky Zsigmond főszolgabíró jelentése, amelyhez csatolták a felek va­gyoni kérdéseire vonatkozó megegyezést (lásd az eredetiben közölt forrást). Norza Borbála és leánya kikeresztekedése kapcsán azt állapította meg a főszolgabíró, hogy a római katolikus vallásra való áttérés nem az uradalmi ügyész közreműködésével történt, Norza Borbála és leánya már korábban elhatározta a keresztény hit felvételét. A 12 éves András és a 9 éves Antal szintén önként és saját elhatározásukból keresztelkedtek ki. 51. Mihályfa, 1836.június 17. Keininger József és Nyitrai Ignác mihályfai zsidók folyamodása a vármegyébe^ melyben a mihályfai zsidó községnél tapasztalt „rendetlenségek” kivizsgálását kérik} Tekéntetes Nemes Vármegye! Alul megíróttak a legmélyebb alá2atossággal folyamadunk irgalmas atyai kegyes szí­nek eleibe alábbírt sérelmes panaszunknak megorvoslása végett. Mihályfai zsidó község most f. é. április hónapban azt cselekedték, hogy akara­tunk ellen a mostani zsidó mester és sákterunkat megfogadták, holott pedig miné- künk továbbá szándékunk megtartani és fogadni nem volt. De ezt mi nem irigységből, sem pedig haragbul tettük, hogy a mester és sakterunkat továbbá szolgállatjában meg nem tartjuk, hanem csupán az a legfőbb oka, hogy mi ketten őtet nem akarjuk, hogy továbbá nálunk szolgáljon, minekutánna neveletlen gyermekeink, akik már négy esztendőktül fogva az oskolába eleibe tanulás végett jártak. Nem hogy valami kevés tudomány ragadt volna gyermekeinkre, hanem még amit az előbbeni mesternél tanultak, azt is elfelejtették, noha pedig ami a fizetésit illeti, annyit, de még többet fizetünk mint a többi egész zsidó község. Továbbá látván mi ezt, hogy az zsidó község ezen henyéllő és fizetésit meg nem érdemlő mestert a zsidó bírónknak felingerlésibül akaratunk ellen ismét újra további szolgállatjába felfogadták. Mi pedig ezt látván és tudván, hogy az gyermekeink már négy esztendőktül fogva a tanulásban nagy hátramaradást szenvedtek, kéntelenek voltunk gyermekeink mellé egy taníttót és mészárszékjeinkben szükséges sáktert fo­gadni. De emellett mi mégis az ellenünkre megfogadott mester és sakterjuknak heti bérit szintén úgy meg akartuk fizetni annyit, mint ami egy zsidó gazda személyre va­gyis házszámra esik, mint annak előtte fizettünk, de ezen fizetést tőlünk a zsidó köz­ség a bírónak felingerlésibül el nem fogadta, hanem különös fizetésre akarnak ben­nünket húzni. Az mészárszékjeinktől mely fizetés olly formán esnék, mintha mi ket­ten a mihályfai zsidó községnek portiót tartoznánk fizetni, avagy is ollyatén fizetésre húzni, ami még soha a mihályfai zsidó községnél nem történt, de még más helyeken 122

Next

/
Thumbnails
Contents