Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)

A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849

uki zsidó. Továbbá a község pénze perceptorává Mautner Jakab, a türedelem pénz perceptorává Scheiber Jósef, mégis gyámatyává Perger Farkas neveztettek ki. A jegy­ző pedig és a sachter, minthogy erántuk bizodalmokat ezúttal is kinyilatkoztatták, újjabban megerősíttettek. Az elöljáróknak megválasztása után a kirendeltség nékiek, úgy az egész zsidó közönségnek fenyíték alatt meghagyta, hogy a község által mos­tanában felfogadott és már meg is hozatott rábinust, akit a panaszolkodók elfogadni egyátallán fogva vonakodnak, mindaddig, még ezen panaszos tárgy végképpen el nem fog intéztetni, mindnyájan mint rábinussokat ismerjék el, s helébe senkit mást felfo­gadni, annál inkább Veiszfeld Dávid káplánt, aki egyébiránt is ezen civakodásnak leg­főbb oka, mint rábinust használni és nékie fizetést adni ne bátorkodjanak. Mivel pedig mindezen elszámlált tagoknak zsold is jár, ennek megszerzésére pedig más fundus, mint a kasálásbul és sachterozásbul bejönni szokott árenda nincsen, arra való nézve, hogy az pontossan bévetődhessen, utóbbi határozatig ezúttal rendeltetett, hogy a Veltner Áron és társai által a község akaratja ellen felfogadott sachter és azáltal gya­korolni szokott húsárulás megszűntessen, úgy a sachterozás s kásahús hordás továb­bá is az előbbi mód és szokás szerént gyakoroltasson, az ellenkezőt cselekvők pedig a statutum tartalma szerént büntetődjenek. 1834-ik esztendei január 8-án ugyan ezen kirendeltség Egerszegen ismét öszveül- vén. Az alkalommal az ide XXV. szám alá zárt folyamodásra nyújtatott bé a rendeld zsidó községnek, melyben esedezett, hogy Sümegen lakozó Scheiber Jakab zsidó az ő nyughatatlanságaiért, melyek által az egész községet haszontalan kiadásokkal terhe­li, zaboláztasson meg. Veltner Áron és a többi társai pedig a XXVI. számú könyörgő levelekben azért folyamodtak, hogy mivel a számadásokbul kitetszik, hogy ők 1831, 1832, 1833-ik esztendőkre kivetett, s ezüstben 1200 forint 23 krajcárt tevő türede- lembéli adóbul 656 forint 11 krajcárt lefizetvén, a még járó 544 forint 12 krajcárok a többi zsidóságnál most is tartozásban vágynak. Úgy, a község kasszájábul is Rétser József volt bíró 1557 forint 50 krajcárokat váltóban haszontalan végekre fordított, mind a hátralevő türödelembéli tartozásoknak bészedése, mint pedig a Rétser által haszontalan célokra elköltött, s fellebb érintett sommának visszafizetése megrendel­tessen. Ezen utóbbi panasznak első részére, úgymint a tartozásban levő türödelem­béli pénzekre nézve a folyamodóknak ezen kirendeltség azon utasíttást adta, hogy az írt pénzeknek beszedője a tartozókra nézve, ha szép módjával fizetni nem akarnának, jelentse magát a járásbéli főbíró úrnál, aki nékie minden bizonnyal a kívántaid segít­séget a beszedésre meg fogja rendelni. Egyéberánt pedig jövendőre ezen kiküldöttség által megállapíttatott, hogy mint a község, mint a türödelmi pénzek beszedői mind­addig, míg a hivataliok folyta alatt kivetett, s nékiek beszedni kellető pénzeket be nem hajtották, ha mindjárt beszedők megszűntek is lenni, a tartozásokat beszedni köte- leztessenek, s ez okbul, hogy a tartozók figyelemben tartathassanak, a beszedő köteles légyen minden esztendő végével a számadásának beadásárul a tartozók neveit és a 109

Next

/
Thumbnails
Contents