Németh László: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849 - Zalai gyűjtemény 52. (Zalaegerszeg, 2002)
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849
könyvet felütvén tapasztaltatnak, hogy 1829-ik esztendei 26-ik augustusban a városi ülésben megállapéttatott, mivel a nagyobb tárgyokban mindenkor az egész községet öszvehívni nem lehetne, azért ha 5 vagy 6 esküitek a község javára valyamit végeznek, a többiek azon végzést megállóm tartoznak. Végre a városnak a zsinagóga épéttése eránt semmi észrevétele nincsen, ez a földesúri jussokhoz tartozván, csak a közterhek viseléséiül a városbéli fundust a többi polgárok megterhelytetésével a zsidókat megmenteni nem képes. Melly eképpen általunk véghez vitt dszti nyomozásnál teszük ezen alázatos jelentésünket. Keilt Csáktornyán mint fellebb. Gábelics Ferencz főszolgabíró Kramarich István segédeskütt Tisztázat. ZML IV. 1/b. 1834. június 23. N° 1300. 1 ügy 1833-ban kiállított nyugtatvány szerint 1823-tól az említett évig a városon kívül, az uradalmi ún. Svajccria mellett állt a zsinagóga a kántorlakással együtt. A zsidók a helyért évenként 12 forint bért fizettek. 1834. május 16-án árverés útján veszi meg a hitközség a Zerna Mihály-féle telket. A város ellenezte a vételt, mondván a telek kivonja magát a közterhek alól. De az uradaom beleegyezése után a vármegye szeptember 4-i döntésével engedélyezi a zsinagóga fölépítését az általa meghatározott feltételek mellett. 1876-ban az épületet átalakítják, majd a kibővített telken iskolát, paplakot és kántorlakást is építenek. (In: Zrínyi Károly: Csáktornya monográfiája. Csáktornya, 1905. 243-244. p.) 2Gábelits Ferenc tiszti vizsgálati jelentését 1834. június 23-i közgyűlésén a vármegye elfogadta, és a következő határozatot hozta: „...az érdcklett egyességet azon környülállás, hogy az a helyettes város bírája és némelly elöljárók által, kik közül annak 4-e nyomban ellene is mondottak, akkor is éppen azon alkalmatossággal szereztetett és erősíttetett meg, szinte renden kívül a város pecsétjével amidőn a város rendes bírája távul volt, gyanússá és hitel nélkül valóvá is tette, ugyan azért az egészlen félre vettetvén, ezúttal figyelemben éppenséggel nem is vétetett; minthogy azomban a folyamodó zsidóságnak a zsinagóga felépéttésére eltökéllett akaratja volna, ennek megengedése pedig a földesúri jussokhoz tartozván abban a panaszlott város közönsége akadályt tellyeséggcl nem is lehetne, ugyan mint a földesuraságnak járandóságainak, mint pedig a városi terhek és hasznok mennyiségének szerkesztése és megálopéttása azomban szükségképpen és elmúlhatatlanul megkívántattnék, ennek következésében a kérclemlevél kiadása mellett Séllyei Elek úr, a dunántúli kerületbéli táblának ítélőbírája és a végzés megküldésével Gábe- lits Ferentz főszolgabíró urak azon utaséttással küldetnek ki, hogy a Csáktornyái uradalomnak mcghal- gatásával és befolyásával, s tekéntetben vévén azt, hogy a célban vett zsinagóga és annak fundussa adó vág)' más közterhek alá nem vetetthetik, úgy nemkülömben a városi elöljárókat is meghalgatván azt, hogy a folyamodó zsidó közönség a kívántt zsinagóga felépíttésére mint szabadságot, mint alkalmatosságot nyerhessen, szép módjával kieszközlcni igyekezzenek és egyszersmind minden földesúri és közterhbéli járandóságok eránt is tökélletes megállopéttást és sinormértéket határozván, s azok eránt a kívántató rendszabásokat megtévén a tellyesittésrül és foganatnál jelentéseket a nemes vármegyének bemutassák”. 101
