Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Paraszti vallomások - Kapornaki járás
pedig legtermékenyebb földek az Országútyán alul, Országútyán föllül, mivel rónák és közellebb vannak, könyen trágyázhattyuk, Greblai és Csöngetőallai, mivel távullabb vannak és soványobbak, alábbvalók, mely dűlőkben, kinek egyikében, kinek másikában állondóssan bíratatván, nem változtatnak. Rétyeinken pedig, úgymind Fölsőréteken és Urakréteken sarját is kaszálhotunk, Hoszáré- tekben pedig sovánsága miatt sarját nem kaszálhotunk. VI. Valamind a harmadik punctumra feleltünk, hogy előbb sem urbáriumunk, sem contractusunk nem lévén, egy-egy gazda kinek 4 marhája volt néggyel, kinek pedig 2 öszvöfogva száma nélkül, mire kívántatott robotoltunk. Zsöllérek is hasonlóképpen hajtattak és midőn robotra mentünk vagy viszajöttünk, azon járásunk vagy viszamenetelünk robotban nem számláltotott. VII. Minekelőtte az urbáriom bé nem hozatott, semminémő termésbűi, sem irtás-, sem járt földeinkbűl földesuraságinknak kilencedet vagy tizedet nem adtunk; annak béhozattatása után pedig járt földeinkbűl és irtásainkból kilencedet adunk, hogy pedig ezen kilencedbéli adózás nemes vármegyénkben más uraságoknál is szokásban vagyon, tugyuk. A föllyebb megmondott fonyáson kívül földesurasá- gainknak semminémő adózást vagy ajándékot nem tettünk. VIII. Helységünkben semmi puszta hely nincsen. IX. Minyájon örökös jobbágyok vagyunk, mivel még az atyáink is itt laktak, s már magunk is 32 esztendőtűi fogva itt lakunk, kivévén Horváth János, Temyei Jo- seff, Kámán Ferencz, Csirkó István áj polgár zsölléreket. 1780. január 4. Öreg bíró Varga Ádám X esküitek Rusics András X Tóth György X Farkas Mihál X Rusics István X Kovács Pál X Kaszás János X Simon István X Takács János X Abrohám Joseff X Takács István X Sabján György X Előttem: Sohár Antal alszolgabíró s. k. és Babolcsai János esküdt s. k. 3. ALMÁS I. Urbáriumunk nem volt mindadig, még 1768-dik esztendőben bé nem hozatta- tott. II. Urbáriumunk nem lévén, a jobbágyi kötelességet mint zsellérek contractus szerént tizenkét gyalog napi szolgálótokkal tettük, mely 1765-dik esztendőben ezen 55
