Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

mentekben szolgáltak, de nem volt állandós szolgálattyok, azokkal együtt, akik semmit sem szolgáltak, egész tizedet adtak az uraságnak. Még ezeken kívül esztendőnként karácsonyra egy őzet, húsvétra hat kappant és két bárányt is az egész helység akkori időben adni köteleztetett. Az szőllőktűl járandó hegyvámot pedig kivétel nélkül minden tihanyi lakos, és aki máshová vették is lakásokat, tartoztak praestálni. Ezen contractusunkon kívül töbre nem emlékezünk, hogy lett volna.

III. Ezen helység az föllyebb már írtt 1744-dik esztendőben költi és már őfelsége által is helybenhagyott contractussa szerént, amint az második cikkelyre tett feleletbűi bőven kiteccik, tette az fizetést és szolgálotot, melybűi az contractusnak kezdete is megvilágosodik.

IV. Helységünknek haszonvételei következendők:

1. Némely szántóföldeink, mellyek az Belső telekben helyeztetnek, az kécceres búzát megtermik.

2. Marháinknak az Balatonyon és határunkban lévő tavakban nyári alkalmatos hatója vagyon.

3. Szőllőhegy határunkban vagyon, ahol szőllőket töbnyire minnyájon bírunk.

4. Az halászot tizedében uraságunk által az Balaton vizén megengedtetik, amelybűi is az halászotnak ideje vagyon, hasznot némelykor fordéthatunk.

5. Szomszéd aszófői, örvényesi és füredi helységekben alkalmatos malmok vannak, ahol is magunk szükségére őrölhetünk.

Helységünknek fogyatkozást:

1. Szántóföldeink töbnyire kűpadossak s égemények, s kiváltképpen szároz esztendőkben az gabona elsül bennek, és azon földeinket is vettük, s pénzünk után bírjuk. Házhelyeinkhez semmi földeink nincsenek.

2. Zselléri állopotban minnyájan lévén, semmi réttyeink nincsenek, amelyektől az uraságnak censust vagyis baglapénzt nem köllyene adni, de mellyeket pénzünkre bírunk is, bozótos sak, s rósz szénát teremnek.

3. Közel ollyas város helységünkhöz nincsen, ahol valamibűi pénzt lehetne for- déttanunk.

4. Határbéli legelőjük marháinknak szoros és sovány, mely fogyatkozás miátt marháinkat Somogyra és rész szerént nemes Veszprém vármegyei közellévő helységekben köllyetik béllelnünk. De teheneinket is, mellyeket határbéli legelőnkön tartóztatunk, szőlleinkbűl kigyomlál« füvei szoktuk némelykor táplálni.

5. Határunkban semmi fájészásunk nincsen, engedtetik ugyan szomszédságunkban lévő aszófői határban tűzre való fájészás uraságunk által, de az erdő már elap- rédtatván, s csak csallitossá válván, nem elegendő, hanem más uraságoktúl is köll készpénzen tűzfát szereznünk.

V. Minthogy zsellérek vagyunk, s semmi helyhez való földeink, s réttyeink nincsenek, ezen cikkelyre semmit sem felelhetünk.

418