Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

a dézmaborokat egy fordulóra Sümegre tartoztunk bevinni. Őszi és tavaszi ve- teményekbűl, bárányokból, gidákbúl és méhekbűl, úgy borbúi is a tizedet kiadni és Sümegre bévinni, minden gazda konyhabélieket, úgymint egy-egy tyúkot, ti- zenkét-tizenkét tojást administrálni, úgy vadászni, leveleket hordozni, forspon- tozni, ha szükség, kötelesztetünk. Amint is a mostanyi méltóságos püspök urunknak is ezen contractus szerént mostanában teszük a praestatiókat. Az jelentett contractusok előtt is, amint emlékezhetünk, még néhai méltóságos püspök Acsá- di úr idejében is kölletett lenni contractusunknak, de az hová lett, nem tudhaty- tyuk. S abban az időben mit kölletett praestalni, arrúl sem emlékezünk. Mi pedig több comportionatus urak részéről való lakosok, úgymint Forintos Gábor consiliarius úr, Nezericzki és Bárány família, Saghváry Vásonyi Jóseff, Vidos Sándor, Körmendi István, Rusa János és Dóczy uraiméknak lakosi rész szerint contractus szerént, rész szerént pedig szóbéli megegyezés után tévén jobbágyi kötelességünket. Némellyek közülünk négy forintokat, némellyek három forintokat esztendőbéli árendaképpen szoktunk fizetni földesurainknak és egyebet semmit sem, aminthogy kik másképpen való contractusunkat előlladhattuk, azoknak párjaiból sub numero 3, 4, 5 bővebben kinézhetni. Hanem ha valami kézi munkára hivattatunk és szolgálatott teszünk, azt az uraink az árendábon szokták ac- ceptálni. Ezen mastanyi szokás előtt voltak-e mások, és mikor kezdődött ezen mostani kötelességnek praestatioja, arrúl nem emlékezünk.

III. Contractusunk és szóbéli megegyezésünk lévén földesurainkkal, mibűi álló légyen adózásunk és kötelességünk, mind a jelölt contractussaink párjaiból, mind pedig amint szóval megmondottuk és feleltük, világosan kiteccik.

IV. Helységünk haszonvételei így következnek:

1. Szántóföldeink, ami kevés vagyon szűk határunkban, a rosot alkalmatossan meg- termik.

2. Szőllőhegyünk is határunkban lévén, de ezenkívül ábrohámi közellévő hegyen is szőllőket bírván, borainkból valami hasznot vehetünk.

Helységünknek fogyatkozást pedig így következnek:

1. Réttyeink határunkban igen csekélység, úgyhogy 1 s fél emberkaszáló, s kevesebb is egy-egy gazdának szokott teremni, azokat is pedig akkor lehet kaszálni, amidőn vetéseink azon a tájon vannak, és a Balaton vize ki nem önt. Azért is pénzen kölletik szénát szereznünk.

2. Szükségünkre való vásárlóhelyünk közel nem lévén, Veszprémben majd 4 mért- földnyire sóért is menni kéntelenítetünk.

3. Pascuumunk azaz legelőmezőnk is határunkban igen szűk és csökély, úgyhogy az szomszéd helységbéli határban mindenféle marháinknak kéntelenítetünk legelőt bérleni.

4. A fájézást is, tűzre valót, annyival inkáb épületre valót is, másut szoktuk kibér- leni.

393