Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

6. Sörtéseinknek határbéli erdőnkön makkoltatása nem lehet.

V. Szántóföldeink házhelyhez képest ki nem lévén csinálva, hány hold szántóföldé szokott lenni egy egészházhelyes gazdának, nem tudjuk. Úgy hány posonyi mérőt vethet egy-egyik hold szántóföldében, mivel előbbi időben minden darab földet, úgy a kisebbet, mint a nagyobbat egy holdnak tartottuk, arra bizonyost nem felelhetünk. Szántóföldeinket, mellyek Szőllők allai és Balatonra dűlőben vannak, a többi között jobbaknak, s első sorbélieknek, mellyek pedig Csáki, Csordaúti, Suatagi által, Suatagi és Fenyérhegyi dűlőben helyeztetnek soványoknak, égeményeknek és legutolsó sorbélieknek tartyuk, s azokat állandóssan bírjuk. Rétyeinken, valamint föllyeb vallottuk, az földnek kövessége és rész szerént dombos állása, sőtt az jármos marháknak való legelőnek szüksége miát is sarjút nem kaszálhotunk.

VI. Mi nemes káptolannak jobbágyi, valamint föllyeb bemondottuk, az urbáriumnak béhozása előtt szám nélkül való szolgálatott tettünk és az marhás robotott is kinek hány marhája volt, annyival vitte véghez, az robotra való menésnek és viszajövésnek ideje pedig azon időben a robotban be nem számláltatott. Mi pedig, akik fehérvári custossághoz tartozandók vagyunk, mindenkor készpénz áren- dát fizettünk, s szolgálotott nem tettünk. A szántás közönségessen nálunk 4 marhával tetetik.

VII. Akik nemes veszprémi káptolannak emberei vagyunk, az mastani urbáriumnak béhozása előtt, emlékezetünkre semminémű termésünkbűl kilencedet nem adtunk, hanem egyedül az tizednek adása volt nálunk szokásban. Miúlta pedig már az urbárium bejött, mind az régi tizedet megadjuk, mind pedig az 9-ced helyet készpénzt, áltolyában 10 forintokat még köl fizetnünk, mely kilencednek pénzül való megváltása méltóságos Brunszvik királyi commisarius úr idejében vettetett akaratunk ellen nyakunkban. Akik fehérvári custosságnak emberei vagyunk, valamint ezelőtt való időkben, úgy most is gabonabéli és borbéli terméseinkbűl egyedül tizedet adunk, az föllyeb előlszámlált adózásinkon kívül más egyebet nem adunk.

VIII. Puszta hely ezen helységben egy sincs.

IX. Denis Ferenczet, Kovács Pált, Szalay Istvánt, Németh Jánost, Szabó Mihályt, Pecze Jánost, Nagy Jánost és Somogyi Ádámot, akik örökössek kivévén, miny- nyájon a többi szabadmenetelűek vagyunk.

1778. június 15.

Sziarto Imre öreg bíró X Dénes Ferencz X Szalay István X

Kovács Páll X Somogyi Adám X Pece János s. k.

Szabó Mihál s. k.

Előttem: Stóz Pál alszolgabíró s. k. és Dobosy György esküdt s. k.

371