Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

VIII. Egy puszta hely sincsen.

IX. Szabadmenetelű contractualisták, egy örökös jobbágy sincsen.

1769. február 26.

Molnár István X Szecsodi Ferencz X Szabó György X

Dávid Ferencz X

Előttem: Dóczi Antal főszolgabíró s. k., Szalay János esküdt s. k. és Körmendi István esküdt s. k.

212. KAPOLCS II.

I. Ezen helységnek soha urbáriuma nem volt, míglen ennekelőtte nyolc és kilenc esztendőkkel őfelsége kegyelmes rendelésébűl az urbárium ezen nemes vármegyében is be nem hozattatott, s akkor adatott ezen helységnek az első urbárium.

II. Mink rész szerént írott contractusunk, rész szerént pedig csak szóbeli egyessé- günk szerént készpénz árendát fizetünk, és semmi egyéb szolgálotot nem teszünk. Nevezetessen én, Fodor András, főtisztelendő Kiss Pál veszprémi nagyprépost úrnak embere, 3 forintot, mi pedig, Domokos Ferencz úrnak emberei, úgymint Vajda Márton, Szabó György és Varga Mihály négy, hol negyedfél forintot, amint A, B, C bötűk alatt beadott contractusaink mutattyák, kevessebbet is fizettünk. Én, Pavlics János, Császár György embere, hasonlóképpen négy forintot, és én is, Horváth István, ugyan Császár Györgynek embere, annyit. Úgy nemkülömben Krajczán János, Varga famíliának árendássá is 4 forintokat, én pedig, Takács György, Szigethi István embere, három forintokat. Hegedes Páll, Gáspár Mihály ember, 4 forintot. Végre mi is, új polgárok, nevezetessen én, Fele Ferencz 3 forintot adok, Csinda Márton csak kovácsolással szolgálok. Emlékezetünkre mindenkor ezen pénzbeli fizetés volt ezen helységben szokásban. Hanem ennekelőtte, némellyeknek kevesebb volt árendája, kinek egy tallér, kinek 2 forint, és csak nem régen emeltetett föllyebb az árendának fizetése.

III. Amint mast bemondott feleletünkben vallyottuk, itt senki napszámot nem szolgál, hanem csak készpénzbéli árendájának lefizetése az kötelesssége.

IV. Helységünknek haszonvételei e^ek:

1. Mindenféle marháknak helységünkben és határban végigfolyó vizen, mind télen, mind nyáron alkalmatos itatója vagyon.

2. Tűzre való fájészás is határunkban vagyon.

3. Ha mák terem határbéli erdőnkön, földesuraink engedelmébűl sörtésseinket ingyen makkoltathattyuk.

353