Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Tapolcai járás

2. Réteink rész szerént csak bozótbúi és sásbúi valók, rész szerént igen szároz he- len helhezttetve lévén, azokat csak egyszer kaszálhattyuk. Bozótban termet szénát is pedig az nagy posványság miátt nagy bajjal hordhattyuk haza.

3. Noha határunkban tűzre való fajészás ingyen vagyon, mindazonáltal az bozót- ság miatt, nagy kerülettel hozhattyuk haza tűzre való fánkat.

4. Közel piac helységünkhöz nincsen, melyen csak az apró és házi majorságainkat is elladhatnánk.

5. Országúton kívül helheztetve lévén helségünk, korcsmánkbúl csekély hasznot vehetünk.

V. Ez üdéig sem egész-, sem félhelesseknek nem tartattunk, mindazonáltal közülünk némellikének 12, némellikének 13, 14, 16 és több darabokbúl álló szántóföldjei állandóssan voltak és vágynak is, azon földeink közül, némellikének fél, egy, másfél és két köböl gabona mégyen nem is egyerányu jóságúak. Aminthogy a Búzadomb, Kender és Páktaja nevezetű telekekben lévők, ha megtrágyáztatt- nak az tiszta búzát is, Kertallai, Puszta teleki, Szalay, Horgasi telekekben trágyázás után, búzán kívül, más mindenféle veteményt, Fenyős, Homok, Kisshegyi, Rókalukaknál, Hoszu és Zavarsa nevű telekekben pedig, ha mingyárt megtrá- gyáztatik is, mivel nemcsak dombossak, hanem igen homokossak is soványan termik meg az gabonát és pedig csak a rosot és zabot. Ami az kaszálóinkat illeti, mivel nagyobbrészint bozótban vágynak és azokat az víz igen megálla, másrészint igen heves és szároz helen heleztettnek, nem kaszálhattyuk soha is kétszer.

VI. Amint már föllebb is megmondottuk száma robotolásunknak nem volt és magunk sem tarthattunk reá számot, egyik esztendőben többet, másikban keves- sebet szolgálván, robotunkat, mely többnyire szántásbúi állót, magunk határában nagyobbrészint, némelykor megyés helségben, Szigligetben is tettük meg, kinek hogyan volt ereje 4 és 6 ökörrel, némellikünk öszvefogva az másikkal 4 marhával, amennyire heles gazdák voltunk, zsellérek pedig 20 napi gyalog munkát szolgáltunk. Robotra való menésünk és onnénd való viszamenésünk, nékünk kik marhával szolgáltunk száma nem lévén, szolgálatunknak az robotban nem szám- láltatthatott. Zselléreknek pedig, mindhogy 20 napnál többet nem szolgáltunk belé kölletett számláltattni. A szántást azonban határunkban 4 marhával szoktuk magunk számára is megtenni.

VII. Házheleinken való földeinkbűl kilencedet, míglen 1768-dik esztendőben az ur- báriom ki nem adatott, uraságainknak nem adtunk, más uraságoknál vagyon-e szokásban helybéli földekbűl való kilencednek kiadása, nem tudjuk, hanem az egyházi tized nálunk szokásban lévén, aztat a buzábúl, rosbúl, árpából, zabbúi, bárányokból és kilencedes szőlőkből ki kölletett adnunk. Hegyvámos szőlőkbűl ellenben, külsőbéliekkel együtt az tizedet földesurainknak, és nem az egyházi rendnek emberemlékezetitűl fogva adtunk és most is adjuk. Mindezen kétrend- béli hegyvámos és kilencedes szőlőktűl, tudniaillik köteleztettünk az 1768-dik

348