Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Az úrbérrendezés és az úrbéres viszonyok Zalában
lágosult abszolutizmus jobbágyvédő politikája nem a parasztfelkelések következtében, hanem már jóval korábban megjelenik. A jobbágyvédelem nem is jelenik meg minden államban a felvilágosult abszolutizmus időszakában, ahol pedig voltak felkelések, például Oroszországban Nagy Katalin alatt.73 Az 1764-65-ös sikertelen országgyűlésen az úrbér ügyét nem lehetett törvényi szabályozással rendezni, ezért az uralkodónő a rendeleti utat választotta előzetes felmérés után. Zala vármegye elkészítette azt a jelentést, amelyben a parasztok járandóságáról, telki állományáról és kötelezettségeiről kellett beszámolni. Ezt a jelentést néhány urbáriummal felterjesztette a megye a kancelláriához. A jelentés alapján, a parasztok javára — némileg módosítva — meghatározta Mária Terézia 1765. október 31-i rendeletében az urbáriumok elkészítésénél követendő normákat. Az 1766. december 29-i uralkodói rendelet értelmében Zala megyében is megkezdődött az úrbérrendezés, de az elégedetlenség miatt a munkálatok meglehetősen lassan haladtak, ui. a mezővárosok és a contractualista falvak nem akarták elfogadni az új, a szerződésükhöz képest kedvezőtlenebb urbáriumot. Az uralkodói rendelet előtt elkezdődtek már a munkálatok a megyében, az 1765. október 31-i rendelet elvei alapján. A rendezés végrehajtására Zalába Brunswick Antal királyi biztost nevezték ki. Kezdetben kétkedve fogadták a parasztok az összeírókat, néhány helyen be sem engedték őket a faluba. A jobbágymegmozdulások néhol nem is az úrbéri terhek ellen voltak, hanem a rendezés, esedeg rájuk nézve hátrányos hatásaitól féltek. Csak egy idő után merték elhinni, hogy értük és nem ellenük történik a rendezés. Annak ellenére, hogy az urbárium meghagyta azt a lehetőséget a parasztoknak, hogy megmaradhassanak korábbi szerződésük mellett, 1768-1769-ben az összes mezővárost úrbéri perrel próbálták az urbárium elfogadására bírni. A legtöbb mezőváros kénytelen volt elfogadni az urbáriumot. 1768. augusztus 20-ig 380 helység urbáriuma készült el, a folyamatban lévő úrbéri perek miatt 1771-ig eltartott a rendezés. így az eljárást részletesen szabályozó 1770. évi utasítás előtt Zalában tulajdonképpen elvégezték a munkálatokat. Ezért volt szükség arra, hogy az 1770. évi utasítás alapján felülvizsgálják a rendezést, kijavítsák az úrbéri tabellákat, az urbáriumokat és ismét megvallassák kilenc kérdőpont alapján a parasztokat. Mivel ezek a paraszti vallomások részletesebbek a korábbiaknál, ezért ezeket szükségesnek láttuk közölni, ahol fennmaradtak. 1780-ra pedig megtörtént az urbáriumok felülvizsgálata, és ha szükséges volt, a kijavítása. Az úrbérrendezés eredményeként 473 falu és 18 mezőváros urbáriuma és úrbéri tabellája maradt fenn, köztük 114 korábbi szerződéses helységé és 68 nemesi helységé, ahol az úrbérrendezés idején úrbéres népesség is élt. 93 helység kimaradt a rendezésből, 42 kuriális községgel együtt. Nem maradtak fenn a muraközi ún. hét hegykerület urbáriumai és tabellái. 73 Font-Krausz-Nicderhauser-Szvák, 290. p. 28
