Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Paraszti vallomások - Szántói járás
3. A réteinken sargyót áltollábon nem kaszállhatunk, mivel azok soványok, dom- bossak és soványságok miatt fűét nem teremnek. Illenformán mind ökreinknek, mind teheneinknek elegendő pascuumja nem lévén, idegen helyekről szénát köl- letik takarnunk. 4. Szőlőhegyünk ugyan határunkban nincsen, hanem három gazdának közülünk kertyei és végeiben enyihány kapás szőlejek vagyon. V. Mivel ezen helységet csak az múlt 1748-dik esztendőben kezdettük megszálla- nyi, azért igen kevés házhelyeinkhez való földeket adhattak földesuraink, és így kinek két, kinek 3, kinek 4 köböl alá való járt földik vannak, mellyek is a Gesz- tenyésallai, Kisscseri és Kisskúti dűlőkben második, Temetői és Kissmezei dűlőket, harmadik classisban vallyuk lenni. A többi földeink pedig és réteink mind irtások, az mely réteinken is kinek 1/2, kinek 1, kinek 2 szekér szénája terem, soványsága és partos lételek miatt azokon is soha sarjút nem kaszálhatunk. Ré- tyek pedig azoknál jobb hely az egész határban nincsen. VI. Elejétől fogyást mi is contractualisták voltunk, azért tőlünk csak gyalog kívánta a robotot az uraság. Többire, amint a contractusunk tartya, készpénzt, árendát füzettünk, midőn pedig gyalog robotoltunk mindenkor a napi számunk az oda- és viszajövetel beszámláltatott. Ami magunk szántóföldeinket illeti, ámbár hegyes és völgyes az határunk, mégis mindenkor két marhával szoktuk szántani. Hogy pedig szántóföldeink állandossan nálunk és kezünknél hagyatatnak, azt anyibúl reméllyük, mivel az uraságnak sem most, sem üdővel oeconomiaja nem lehet, a fölleb megmondot okokra nézve. VII. Minthogy a contractus szerént mindennémű házhelyeink után való földjeinkből, úgy az irtásokból a dézmának, vagy és tizednek béfizetésére magunkat köteleztük, annál fogyást ez mai napig is dézmát adunk azokból földesurainknak. De ezenföllül semminémű clericalis tizedel és uraság adójával az contractuson föllül, mind a második punctumban bémondottuk, nem terheltetünk. VIII. Ezen helységünkben egy puszta házhely sem találtatik, sem olyas sincsen melyet előbb adózó személy bírt, s most más bírná, sőt naponta szaporodunk. IX. Mi minyájon szabadmenetelűek vagyunk. 1779. január 5. öreg bíró Német János X Markó János X Palavics János X Pruner Mihály X Horváth Ferencz X kis bíró Hoffer Mihály X Nyári Ferencz X Német György X Hencsey Ferencz X Katona András X Tótth János X Méhés Mihály X Bálint István X Előttem: Verebélyi Ferenc táblabíró s. k. és Salamon János esküdt s. k. 271
