Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Zala megye 18. századi közigazgatási beosztása és birtokviszonyai

ZALA MEGYE 18. SZÁZADI KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSA ÉS BIRTOKVISZONYAI

A megye területének jelentős része lágy dombvidék. Nyugat felől a Muraközben és Zalalövő környékén az Alpok alacsonyabb nyúlványai érintik. Északkeleten a Bakony és a Balatoni-hegyvidék 400-500 méteres vulkáni kúpjai szegélyezik. A megye három nagyobb természeti tájegységre oszlik. Délnyugati részén terül el a Dráva és a Mura folyók között a Muraköz. Középen a Kerka és Zala folyók által határolt Göcsej. A harmadik a Balatoni-hegyvidék, amelyet a Zala folyó választ el Göcsejtől. Nagyobb folyói a Zala, amely Pácodnál éri el a megye területét és a Kis-Balatonba ömlik. Ezenkívül a Drávát és a Murát kell még megemlíteni. Legjelentősebb tava nemcsak a megyének, hanem az országnak is a Balaton, amelynek északi része az úrbérrendezés idején még Zala megyéhez tartozott. A csapadék megoszlása az országos átlaghoz képest egyenletesebb, kicsit csapadékosabb. A megyei földterület nem mindenütt egyformán jó a mezőgazdasági termelésre. A Balaton környéke, a Mura és a Zala folyó völgye a legtermékenyebb. Különösen a Balaton felvidék vulkanikus hegyei alkalmasak a szőlőtermelésre. Főként lombhullató erdők találhatók a megye területén.48

A 18. század derekán Zala megye a Dunántúl délnyugati sarkában terült el a Drávától a Balaton északi partvidékéig, területét a II. József-féle népszámlálás 5995 négyzetkilométerben (100,2 osztrák négyzetméterföld) adta meg.49 50 A megyének az 1715:86. törvénycikkben megállapított határai csak a 20. században változtak. Az 1950. évi megyerendezés eredményeként a keszthelyi, a sümegi és a tapolcai járás Veszprém megyéhez került. A Minisztertanács 1978. évi 1034/19/8 (X. 6.) számú rendelete a keszthelyi járást Keszthellyel együtt visszacsatolta Zala megyéhez. A trianoni békeszerződés értelmében a Muraköz és a vend vidék, mintegy 172 község Jugoszláviához, ugyanakkor két Vas megyei település és kilenc Somogy megyei Zalához került. Az 1773-as Lexicon Locorum járások (szigeti, szántói, kiskapornaki, nagykapornak! és tapolcai) és uradalmak (szécsiszigeti, alsólendvai és belatinci) szerint sorolja fel a helységeket. Az 1780-81-ben keletkezett Tabella Locorum már uradalmak nélkül, csak járások szerint adja meg a településeket (lövői, egerszegi, kapornaki, tapolcai, szántói és muraközi). Az egerszegi járáson belül megkülönbözteti a Becsvölgye, Milej és Petrikeresztúr kerületeket, a muraközi járáson belül a hét hegykerületet.5" Aló. század elejéről három járást ismerünk, amelyből a legnagyobb birtoktesteket magába foglaló nyugatit később kapornakinak nevezték. 1536-ban kettéosztották kapornaki kisebb és nagyobb járásra.

48 Buzási, 1970. 362. p.

49Danyi-Dávid (s/erk.), 1960. 55. p.

50 Magyarország Történeti Helységnévtára, Zala Megye, 13-14. p.

22