Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Paraszti vallomások - Kapornaki járás
I. Urbáriumok vagyon, mellyet 1743. esztendőben néhai boldogemlékezetű kegyelmes földesurunk gróff Szécseni Sigmond úr idejében a tekintetes nemes vármgye kiadott, mely urbárium szerént minden irtás földeinktől, azok akár régiek, akár pedig nem igen régen irtattak, tizedet az uraságunknak, úgy nemkülömben az szőleinktűl járandó szabad hegyvámot ki szoktuk adni. Minden jobbágy, akinek nyolc hold szántóföldgye volt egy kappant vagy ez helett tyúkot, akinek pedig 16 hold földe volt, két kappant vagy ez helett két tyúkot adott uraságának. Rendeltetett az is a nemes vármegyétől, hogy földesurainknak mennyegzői solennitás alkalmatosságával, úgy más szükségeiben, mellyek az urbáriumban nevezve vannak, képesént való segédséget adjunk. De mindazonáltol, ami kegyelmes földesuraink oly szükségben tudományunkra ne lévén semmit, ekkoráig ezen szín alatt nem fizettünk, s nem is hallottuk, hogy eleink fizettek volna. Minden nyolc hold szántóföldet bíró jobbágy, azaz fertálos egy icce vajat, tizenkét tojást, kinek pedig 16 hold szántóföldé volt, az mint félhelyes két icce vajat és huszonnégy tojást, ezenkívül az egész helység egy borjút szokot az uraságnak adni, mely adózás csakhamar megváltozván, mindezek helett készpénzt fizettünk. Nevezetessen ki félheles volt három foréntot, ki kevessebbet bírt kevessebbet fizetett. Minden jobbágynak, akinek négy marhája volt, háromnapi járóföldnire Széplakig egyszer esztendőben hoszú fórban ell köllött menni. Ha pedig az uraságnak kívántatott ezen hoszú fór helett készpénzt ött forintott kölletett fizetni. Halászatra és vadászatra, mikor szüksége volt az uraságnak elhajtattunk. Minden félhelyes jobbágy mással öszvöfogván marhával két napot, vagy ez helett kétnapi gyalog ro- botott köllött szolgálni, vagy ha ollyatin jobbágy maga négy marhájával megjelent, az egynapi szántásával kétnapi marhás robottyát végezte, ily formán fertál- las és nyolcadoshelyes jobbágy is helének minéműségéhez képest ki többet, ki kevessebbet szolgált. Magok házaikban lakó zsellérek pedig esztendőnként 12 napokat szolgáltak, mindezen előlszámlált adózásinkrúl hiteles urbáriumunk lévén, mellyet itt ezen A bötű alatt előladunk, az szerént szolgáltunk miadaddig, míglen őfölsége áltol utóbb más urbárium ki nem adatott. II. Urbáriumunk kiadva lévén ugyan, azelőtt midazonáltol volt contractusunk is, melly az urabáriumban bézárva vagyon és mast B bötű alatt arra emlékezetett teszünk. Annak értelme szerént, úgy hallottuk eleinktől, hogy eltelvén hét szabad esztendő, köteles volt egészhelyes gazda ugyan három hold helyföldétűl egy forintot fizetni, mindaddig, méglen egészhelyes jobbágyokká nem lehettek, s harminchat holdbúi álló szántóföldet és ahoz harminc emberkaszáló rétet nem készéthettek. Akkoron minden egészhelyes gazda, akik csak ketten voltak, a többiek pedig félhelessek marattak. Egészhelyes ugyan 12 forintokat, félhelyes pedig annak felét, azaz 6 forintokat esztendőnként fizetni tartoztak, még is barnaki és 78. PÖLÖSKE 162
